In order to provide you with the best online experience this website uses cookies.
Weboldalunkon a böngészés optimalizálása érdekében sütiket használunk.
Bővebben
Elfogadom
Tájékoztatás
Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. „cookie”-kat, magyarul „süti”-ket használ. A sütik apró, teljes mértékben veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön eszközén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az „Elfogadom” feliratú gombra kattint, azzal hozzájárul a sütik használatához.Az elfogadást követően ez a figyelmeztetés csak akkor jelenik meg újra, ha törli az ideiglenes fájlokat a böngészőjéből.
Dervár Ferenc, „Kume” Baranya megyében, Felszőszentmártonban született 1958-ban. Horvát anyanyelvű, énekes és hangszeres tudásával a Dráva-menti horvát néphagyományok tovább éltetésében vállal fontos szerepet.
Nehéz családi helyzetben, édesapa és édesanya nélkül nőtt fel, neveltetését egyedül élő nagyanyja vállalta magára. Már gyerekkorában nagy hatással volt rá szülőfaluja hagyománya, az itt élő emberek szokásai. Mint más diaszpórában lévő településen, Felsőszentmártonban is a legmeghatározóbb és talán legnagyobb büszkeséget a horvát nyelv és kultúra megtartása, ápolása jelentette mind a hétköznapokban, mind az ünnepek alkalmával. A mindennapi élet számos aspektusa, a paraszti munka, a népviselet, a szokások, a hiedelemvilág, a jellegzetes zenei hagyományok az összetartozás érzését jelentették a falubeliek számára. Ebben az összetartozását megélő, horvát hagyományait ápoló közösségben nevelkedett Dervár Ferenc. A jellegzetes zenei hagyományt a duda-samica-tambura hangszerhármasa képviseli ezen a vidéken.
„Kume” alapvető zenei ismereteit a felsőszentmártoni hagyományőrző táncegyüttesben szerezte, Horvát Márk irányítása alatt. Tamburán, bőgőn tanult, majd később tért át jelenlegi fő hangszerére, a tamburabrácsára. 1974-ben tagja lett a falu öt fős tamburazenekarának: Balatinácz Pál harmonikán, Barics Pál tamburán, Hideg András tamburán, Szkrajcsics József tamburabőgőn, „Kume” pedig tamburabrácson játszott. A zenekar fő feladata a helyi hagyományőrző táncegyüttes kísérete volt. Ilyen alkalmakra készülve lehetőség nyílt megismerni, idős emberektől megtanulni a Dráva-menti horvát énekeket, táncokat. Szigecsán Józsefné Barics Anna nénitől énekelni, Szilovics Józseftől és Barics Istvántól zenélni és énekelni, Horvát Márktól és Kárpáti Zoltántól pedig táncolni tanult.
1976-ban a tamburazenkarral részt vett a mohácsi Busójáráson, ahol megismerkedett a Baranya Táncegyüttessel, Vidákovics Antal koreográfussal és Csányi Zsolt harmonikással. Ezt követően kapcsolódott be a Baranya Táncegyüttes zenekarának munkájába brácsásként.
1981-ben – Csányi Zsolt katymári bunyevác harmonikás tragikus halálát követően – Baranya zenekar néven alapított együttest. A zenekar tagjai voltak még: Vizin Antal harmonikás, Piroska Gyula bőgős, Rádity Milenko tamburás, Ozsvári Zsuzsanna hegedűs-klarinétos-énekes, és Szabó Zoltán baszprimtamburás-furulyás-dudás. A Baranya táncegyüttest kísérve ismerte és tanulta meg a magyarországi és az anyaországi horvát tájegységek zenekultúráját, a magyarországi szerbek, bunyevácok énekes és hangszeres zenei hagyományait. A zenekar nemcsak a táncegyüttest kísérte, egyre jobban bekapcsolódott a környékbeli táncos-zenés alkalmak – farsangi bálok (préló), búcsúk, lakodalmak, fesztiválok – zenei kiszolgálásába. 1986-ban a Baranya táncegyüttestől különválva Vizin zenekar néven működtek tovább. Ebben az évben kapta meg a zenekar a Népművészet Ifjú Mestere kitüntetést. Dervár Ferenc zenésztársai a későbbi Vizin zenekarban Kovácsevics Attila tamburás, Kovácsevics László baszprim tamburás, Végh Andor dudás-furulyás, Csátity Bránko brácsás és Filákovity Vjekoszláv-tamburás voltak. Koncerteken, táncházakon muzsikáltak, de munkájuk fontos része volt a népzenei anyagok gyűjtése, az adatközlőkkel való kapcsolattartás is. Magnókazettákon, hanglemezeken is szerepeltek hagyományos népzenét képviselő felvételeikkel.
1988-ban megalakult a Tanac Néptáncegyüttes Pécsett, melynek kísérő zenekarában is muzsikált Dervár Ferenc 2008-ig. 2012-ben az együttes Fölszállott a páva vetélkedőn való részvétele alkalmával az ő énekével indult a koreográfia.
1999-től tagja még a versendi Orasje zenekarnak is, amellyel a mohácsi Zora táncegyüttes munkáját is segítik, így állandó szereplői a mohácsi Busójárásnak. A zenekar kíséri még a Csikériai Hagyományőrző együttest, a Mohácsi Sokacok Olvasókörének együttesét és a kásádi Dola táncegyüttest.
A legutóbbi években Végh Andor és Szabó Zoltán zenészekkel énekesként és tamburabrácsásként a Misina zenekar tagja.
Gadányi Pál dudás és hangszerkészítő, a Népművészet Mestere (2011) állandó zenei kísérője.
Dervár Ferenc „Kume” elhivatott zenész, aki fontosnak tartja a hagyományok tiszteletét, ápolását, igyekszik megismerni más népek kultúráját. Zenei, közösségi munkájával a magyarországi horvát közösségek fennmaradásáért dolgozik. Számos TV és rádió felvétel, valamint különböző színházi fellépések résztvevője. Rendszeresen részt vesz belföldi illetve a szomszédos országokban rendezett zenei fesztiválokon, Gadányi Pál dudással a Szennán évente megrendezésre kerülő gyerektáborban. 2018-ban szerepelt az Európai Dudás Fesztiválon Balingenben (Németország).
A Népművészet Mestere kitüntetést 2019-ben kapta meg.
További elismerései:
1986 – Népművészet Ifjú Mestere a Vizin Zenekarral 1993 – Népművészet Ifjú Mestere énekesként 2007 – III. Bornépek dalai verseny, Szentendre, 1. helyezés tamburabrácsásként, Végh Andor dudással
