Leírás
Réti János meggyőződése szerint aki jó táncos, annak „nagyon jó zenehallás kell, hogy tudjon jól táncolni!” A zenehallás mellé akarat is kell, ami Réti Jánosnak, már kislegény korában is megvolt. Tíz-, tizenkét évesen bezárkózott az istállóba és ott gyakorolta azokat a tánclépéseket, kombinációkat, amelyeket az édesapjától, és a hasonló korú férfiaktól látott. A saját fütyörészése szolgáltatta a zenét. Serdülő legénykorában barátaival egy nagy öreg házba jártak táncolni. A magyar táncot és a verbunkot rajta kívül senki nem is tudta, egyedül aző családjában maradt fenn ez a tudás. Az ún. magyarcsárdást különösen egyedien táncolja. Réti János a mezőségi tánckultúra kimagaslóan jelentő képviselője. Férfitánca az utána jövő generációknak és a táncházas fiataloknak alapvető jelentőséggel bír. A kilencvenes évektől folyamatos meghívottja a néptánc fesztiváloknak, önzetlenül osztja meg tudását minden érdeklődő számára.Réti János meggyőződése szerint aki jó táncos, annak „nagyon jó zenehallás kell, hogy tudjon jól táncolni!” A zenehallás mellé akarat is kell, ami Réti Jánosnak, már kislegény korában is megvolt. Tíz-, tizenkét évesen bezárkózott az istállóba és ott gyakorolta azokat a tánclépéseket, kombinációkat, amelyeket az édesapjától, és a hasonló korú férfiaktól látott. A saját fütyörészése szolgáltatta a zenét. Serdülő legénykorában barátaival egy nagy öreg házba jártak táncolni. A magyar táncot és a verbunkot rajta kívül senki nem is tudta, egyedül aző családjában maradt fenn ez a tudás. Az ún. magyarcsárdást különösen egyedien táncolja. Réti János a mezőségi tánckultúra kimagaslóan jelentő képviselője. Férfitánca az utána jövő generációknak és a táncházas fiataloknak alapvető jelentőséggel bír. A kilencvenes évektől folyamatos meghívottja a néptánc fesztiváloknak, önzetlenül osztja meg tudását minden érdeklődő számára.
A Népművészet Mestere díjat táncos tudásáért 2010-ben kapta meg.
