Magyarország

Leírás

Tófalvi „Gödri” Árpád a sóvidéki Korond közigazgatási területéhez tartozó Békástanyán született 1938-ban. Házassága révén került a Sóvidék egyik legeldugottabb településére, Pálpatakára, ahol az élet minden pillanatát, tevékenységformáját a hagyományok határoztak meg. Ifjú korában a falu közösségi életének fontos alkalmát jelentették a szombati, vasárnapi táncok. Árpád már ekkor kiemelkedett táncával. Kitűnő ritmusérzéke, erős, szikár alkata, emberi tartása mind a látványos, tiszta táncot szolgálta. Fiatal korában a hangszeres muzsika is érdekelte, hegedűn játszott, aztán az élet inkább a kemény, kétkezi munka irányába fordította őt. Élete, munkája nagy részében favágóként dolgozott. A favágó életnek és a nagy lelki nyugalomnak is köszönhetően életében mindig jó egészségnek örvendhetett. Nyolcvan évesen még faluja legaktívabb gazdálkodói közé tartozott, földet művelt, haszonállatokat tartott.

„Gödri” Árpád és felesége, Magdolna tánca az 1970-es évektől beinduló helyi táncgyűjtések mindegyikén megjelenik. Különleges, verbunkos figurázója a mai magyar néptánc mozgalomban a Sóvidék emblematikus táncformájává vált. Feleségével közös táncaikban az emberi harmónia legszebb példáját tudták megmutatni. A fiatal pálpataki táncosok számára példakép és idős korában is rendszeres segítő, tanítómester volt. Erdély egyik leghíresebb tánctábora, a Felsősófalván évente megrendezett Székelyföldi Tánctábor a Gödri házaspár és a pálpataki táncosok tudására alapozva kezdte el működését az 1990-es évek második felétől.

A néptánc mozgalom jól ismeri „Gödri” Árpád jellegzetes férfitáncát, figurázóját, melyet verbunk-szerűen járt el, de a gyorsabb ritmusú szöktetős zenéjére szerette, tudta igazán jól járni. Ez a tánc egy szabadon kombinált csapásolás, melyet ropogtatásokkal kötött egymásba. A csapások ritmusvilága jellegzetes, de talán soha nem táncolta el éppen ugyanazt a folyamatot. A szabadtáncnak ez a szintje valóban mesteri és különleges táncos képességeket tükröz. Ezt a táncot elmondása szerint a nagybátyja hatására alakította ki. A figurák és az eltáncolás stílusa jól mutatja, hogy erős külső hatások alakították a mai formát. Ezek a hatások a más vidékeken felszedett „táncötletekből” alakultak ki. Mára nyugodtan kijelenthetjük, hogy Tófalvi Gödri Árpád figurázója tökéletesen belesimult saját faluja tánckultúrájába és egy sajátos pálpataki táncformává vált.

A Népművészet Mestere díjat 2020-ban kapta meg.

fotó: László Ferenc Csaba