Magyarország

Hosszú Lázárné Tóth Brigitta 1906-ban született, a Somogy megyei Balatonkeresztúron. Férjével, Hosszú Lázárral együtt Együd Árpád kedves somogyi adatközlői közé tartozott. „Szinte csak archaikus dalokat, pásztor-balladákat tud” – jellemezte őt a gyűjtő 1978-ban, egy somogyi népballadákból készülő rádióműsor készítése során.
Életéről nem tudhatunk sokat. Az iskolában hat elemit járt. Az első világháború idején találkozott először leendő társával. A honvéd Hosszú Lázár „… léptetett a lován Balatonkeresztúr főutcáján, a gyerekek megdobálták kővel. Köztük későbbi felesége, az akkor még tizenegy éves kislány, Tóth Brigitta. Megdobták kővel, ő kenyérrel »dobott vissza«. Magyarán kenyérkeresője lett annak a kislánynak jó néhány keserves esztendővel később” – írja kései krónikásuk, Leskó László, a Somogyi Néplap publicistája.
Közös életüket az 1928-ban Somogyszentpál részévé vált Varjaskéren élték késő öregségükig, békével és a dalolás által is megtámogatott derűvel.
1955-ben Kerényi György, 1963-ban Sárosi Bálint is készített velük hangfelvételeket: ezek az MTA BTK Zenetudományi Intézetének népzenei archívumában elérhetőek.
A környék egy jellegzetes balladája: a Zsandároknak üzenve van… a népdalokat kedvelők és tanulók számára Brigitta néni nagyszerű, ízes előadásában vált széles körben ismertté. Ennek hangfelvétele – A Nád János Fenékbe van – egyebek között a Magyar Népzenei Antológia régi és új kiadásán, valamint a Magyar Népi Énekiskola 2. kötetében is szerepel.
A házaspár az 1978-as „Röpülj páva” országos seregszemléjén különdíjban részesült.
Együd Árpád néprajzi gyűjteményében a régi dalok mellett a környékbeli és a pásztorvilágra jellemző szokásokról, hiedelmekről, ráolvasásokról is számos érdekesség maradt fenn Brigitta néni elbeszélése nyomán. „Úgy mondták, ha a gyerek két sor foggal születik, akkor lesz garaboncás. Ha a bábaasszony nem mondja ki, akkor hétéves korában elhagyja a szüleit. Megy a sárkánnyal odafönt, a magam szemével láttam. El is vágta a jég Keresztúrban a határt!”
Dalkincsében lírai dalok számos változata, a páva-dallamok sokasága, és a somogyi éneklés semleges hangközeinek anyanyelvi hangvétele hallható. Balladaismerete, betyárnótái számosak. Férjével, az 1978-as „Röpülj páva” országos seregszemlén különdíjban részesültek.

A Népművészet Mestere kitüntetést – férjével együtt – 1978-ban kapta meg.