Magyarország

Leírás

Tendl Pál Körmenden született 1885-ben, apja Tendl Mihály a körmendi téglagyárban volt „majszter”. Édesanyja családja, a Sárköziek Sopron és Körmend környékén igen híres cigánymuzsikus család volt, Tendl Pál nagyapja Sárközi József („Bubuc József”) klarinétos volt Körmenden. Körmend és vidékén nem volt nélküle lakodalom. Egy lakodalom árából a család egy hétig megélt. Főleg játszott, Pestre is hívták, de oda nem ment. Bubuc József a betyároknak is muzsikált, akiknek egy biztos erdei földbevájt búvóhelyük volt. Ilyenkor egy hétig is maguknál tartották a zenészt, továbbá megfenyegették, hogy ha nem köt gombot a nyelvére, baj lesz! Mialatt a betyároknál volt, azok ellátták a családját élelemmel, éjjelenként disznóságot adtak be az ablakon keresztül. Tendl Pál műsorát nagyapjától tanulta gyerekkorában, ő volt az öreg kedvenc unokája. A cimbalom mindig prímása volt a zenekarnak. Amint Tendl Pál gyerekei felnőttek, azok lettek a zenekar tagjai. Együttes külföldi turnén is voltak Ausztriában, Németországban és Svájcban. Mindig az öreg Tendl, a cimbalmos volt a prímás, fiai kísérték. Egyes darabokat felosztva játszották, a cselló, vagy a hegedű játszotta a dallamot, majd átvette a cimbalom, ami először egyszerűen játszotta, később saját kitalálása szerint cifrázta, vagy ahogy ő mondja, megcsárdásozta a darabot. Zenekarának tagjai voltak: fiai Tendl Vilmos (1912) prímás és Tendl József (1919) kontrás valamint Horváth János (1902) kisbőgős.
Lajtha László 1951-57 között végzett népzenei gyűjtése során ismerte meg Tendl Pált és zenekarát, s készített velük felvételeket. Már 1955-ben egy gyűjtemény kiadását tervezte "Egy cimbalmos-prímás műsorából" címmel. 1962-ben jelent meg a Dunántúli táncok és dallamok I., amely a cimbalmos prímástól és zenekarától gyűjtött zenei anyag partitúráját tartalmazza.

A Népművészet Mestere díjat zenészként 1953-ban kapta meg.