Tárgyalkotók

Pápai Sándor a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Zalkodon született 1924. május 1-én. Pápai Galambokon élt és a megye legismertebb pásztorfaragójaként tartották számon. Pásztor dinasztiából származott, hat elemit végzett. Fiatal éveit az Alföldön töltötte mint juhászpásztor, Dunántúlra csak az 1940-es évek végén telepedett. A díszítőfaragás minden területét bírta és művelte. Többnyire a Hortobágy, a Mátra-vidék és a Bakony legendás betyár alakjait formálta meg különböző díszítő és használati tárgyakon. Munkáin régi pásztorélet is bemutatásra került. Munkáiból a zalaegerszegi és nagykanizsai múzeum több esetben rendezett kiállítást. A használati eszközök kifaragása mellett specialitása a kobak és lopótök bravúros kifaragása. Szépen berendezett népi szobájában rendszeresen fogadott gyerekeket, akikkel megkedveltette a faragás művészetét, ösztönös pedagógiai tehetséggel nevelte őket.Pápai Sándor a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Zalkodon született 1924. május 1-én. Pápai Galambokon élt és a megye legismertebb pásztorfaragójaként tartották számon. Pásztor dinasztiából származott, hat elemit végzett. Fiatal éveit az Alföldön töltötte mint juhászpásztor, Dunántúlra csak az 1940-es évek végén telepedett. A díszítőfaragás minden területét bírta és művelte. Többnyire a Hortobágy, a Mátra-vidék és a Bakony legendás betyár alakjait formálta meg különböző díszítő és használati tárgyakon. Munkáin régi pásztorélet is bemutatásra került. Munkáiból a zalaegerszegi és nagykanizsai múzeum több esetben rendezett kiállítást. A használati eszközök kifaragása mellett specialitása a kobak és lopótök bravúros kifaragása. Szépen berendezett népi szobájában rendszeresen fogadott gyerekeket, akikkel megkedveltette a faragás művészetét, ösztönös pedagógiai tehetséggel nevelte őket.
A Népművészet Mestere kitüntetést faragó tudásáért 1983-ban kapta meg.