A kiválasztott menüpont tartalma a menüsor alatt látható.

Nincs kép
Település:   
Megye:
Ország:
Díjazási év:
Műfajcsoport:
Műfaj:
Születési év: 1923
Halálozási év: 1996

Leírás

Gaál Kálmánné Molnár Erzsébet 1923. július 15-én született a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tardon. A tardi hímzéshagyományok legrégebbi ápolója és továbbfejlesztője volt: 1965-től dolgozott a Matyó Háziipari Szövetkezetben, majd egy 21 fős hímzőcsoport vezetője lett Tardon. Munkáival rendszeresen és sikeresen vett részt a Kis Jankó Bori pályázatokon. Szívügyének tekintette, hogy a tardi keresztszemes hímzés minden változata fennmaradjon, ezért falujában összefogta és segítette azokat a lányokat és asszonyokat, akik a Matyó Népművészeti Szövetkezet útján jutottak el a népművészet eme ágának műveléséhez. Új, korszerű darabokon a hagyományoknak megfelelő hímzéseiket az egész országba, sőt külföldre is vitték. A tardi hagyományok kutatója volt, nem csupán a hímzés, de a népdal és viselet területén is. Javaslatára alakult meg a helyi pávakör, amely 1974-ben kiváló minősítést kapott.Gaál Kálmánné Molnár Erzsébet 1923. július 15-én született a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tardon. A tardi hímzéshagyományok legrégebbi ápolója és továbbfejlesztője volt: 1965-től dolgozott a Matyó Háziipari Szövetkezetben, majd egy 21 fős hímzőcsoport vezetője lett Tardon. Munkáival rendszeresen és sikeresen vett részt a Kis Jankó Bori pályázatokon. Szívügyének tekintette, hogy a tardi keresztszemes hímzés minden változata fennmaradjon, ezért falujában összefogta és segítette azokat a lányokat és asszonyokat, akik a Matyó Népművészeti Szövetkezet útján jutottak el a népművészet eme ágának műveléséhez. Új, korszerű darabokon a hagyományoknak megfelelő hímzéseiket az egész országba, sőt külföldre is vitték. A tardi hagyományok kutatója volt, nem csupán a hímzés, de a népdal és viselet területén is. Javaslatára alakult meg a helyi pávakör, amely 1974-ben kiváló minősítést kapott.
A Népművészet Mestere kitüntetést hímző tudásáért 1983-ban kapta meg.

Források

Forrés:

Felterjesztési dokumentáció – Magyar Országos Levéltár