Díjazottak neve

Gál János a Borsod megyei Tardonán született, a Fejér megyei Seregélyesen hunyt el. Édesapja pásztor volt, foglalkozott faragással, bútorkészítéssel is. A 2. világháborúból nem tért haza, így Gál János félárván nevelkedett. Gyermekkorát a Borsod megyei Szeredvény-tanyán töltötte, onnan járt iskolába. Pásztorkodással foglalkozott, közben édesapja példájából kiindulva fafaragással foglalkozott. Kitanulta az ács szakmát, kisebb házak tetőszerkezetét készítette el. Eleinte baltanyelet, ostornyelet, cigarettaszipkát faragott. Pásztorkodása során találkozott faszénégető erdei munkásokkal, akiktől sok érdekes dolgot tanult, így ismerte meg például az odúrönkből készült tárgyak készítését: odúszekrényt, ülőkéket, alvópriccset, padokat, dikót. Sokoldalúságára jellemző, hogy készített szekrényt, babaházat, játszóteret, gyermekjátékokat is. 1972-től számos szobor, 1990-től emlékmű került ki keze alól, jelentős történelmi eseményeknek, személyiségeknek állítva emléket. Aktív részese volt alkotóházak építésének, többek között Gébárton, Velemben, Jakabszálláson, Lentiben, Tokajban.

DÍJAK ÉS ELISMERÉSEK

Gránátalma-díj (1989)
Király Zsiga-díj (2000)
Népművészet Mestere díj (2002)