Leírás
1925-ben született a Kolozs megyei Magyarszováton. Édesapja Papp András (1893-1960) magyarszováti földműves, édesanyja Balla Anikó „Kukus” (1900-1973) volt. Papp Erzsébetnek két húga és egy öccse született, akik mindannyian kiváló énekesek voltak. Magyarszovát 1940 után is Romániához tartozott, Papp Erzsébet ekkor a feketelaki rokonaihoz költözött. A kolozsvári református gimnázium étkezdéjében kezdett dolgozni. Itt ismerte meg az akkor gimnazista Kallós Zoltán népzenegyűjtő Papp Erzsébet kivételes énektudását. A második világháború után visszaköltözött Magyarszovátra, férjhez ment Kádár Sándorhoz (1923-1999), három gyermekük született: Sándor 1949-ben, Erzsi 1950-ben, Márton 1959-ben. Örömmel énekelt, válaszolt a kérdésekre, kitűnő memóriájának köszönhetően rengeteg információval segítette a romániai és magyarországi népzenekutatók magyarszováti munkáját. Nemcsak énekelt a kutatóknak, hanem elkísérte őket a faluban a többi jó énekeshez, segített másoknak is feledésbe merülő szövegek felidézésében. Kádár Sándorné Papp Erzsébettel készített régi hangfelvételekre nagyon hasonlítanak a 25-30 évvel később lányával készült hangfelvételek. Erzsi lánya (Dezső Balázsné Kádár Erzsébet) édesanyjához hasonlóan kiváló zenei adottságokkal rendelkezik. Nem csak a régi szováti dalokat tanulta meg édesanyjától, hanem az archaikus előadásmódot is. Fiatal hangját több hanglemez is őrzi.1925-ben született a Kolozs megyei Magyarszováton. Édesapja Papp András (1893-1960) magyarszováti földműves, édesanyja Balla Anikó „Kukus” (1900-1973) volt. Papp Erzsébetnek két húga és egy öccse született, akik mindannyian kiváló énekesek voltak. Magyarszovát 1940 után is Romániához tartozott, Papp Erzsébet ekkor a feketelaki rokonaihoz költözött. A kolozsvári református gimnázium étkezdéjében kezdett dolgozni. Itt ismerte meg az akkor gimnazista Kallós Zoltán népzenegyűjtő Papp Erzsébet kivételes énektudását. A második világháború után visszaköltözött Magyarszovátra, férjhez ment Kádár Sándorhoz (1923-1999), három gyermekük született: Sándor 1949-ben, Erzsi 1950-ben, Márton 1959-ben. Örömmel énekelt, válaszolt a kérdésekre, kitűnő memóriájának köszönhetően rengeteg információval segítette a romániai és magyarországi népzenekutatók magyarszováti munkáját. Nemcsak énekelt a kutatóknak, hanem elkísérte őket a faluban a többi jó énekeshez, segített másoknak is feledésbe merülő szövegek felidézésében. Kádár Sándorné Papp Erzsébettel készített régi hangfelvételekre nagyon hasonlítanak a 25-30 évvel később lányával készült hangfelvételek. Erzsi lánya (Dezső Balázsné Kádár Erzsébet) édesanyjához hasonlóan kiváló zenei adottságokkal rendelkezik. Nem csak a régi szováti dalokat tanulta meg édesanyjától, hanem az archaikus előadásmódot is. Fiatal hangját több hanglemez is őrzi.
Kádár Sándorné Papp Erzsébet a Népművészet Mestere kitüntetést énekes tudásáért 2007-ben kapta.
Összeállította: Vakler Anna és Németh István
