Leírás
1923-ban a Hajdú-Bihar megyei Furtán született, itt is hunyt el 2000-ben. N. Juhász Julianna műhelyében dolgozott, elsősorban a férjhez menő lányoknak készítettek a furtai hagyományok szerint varrott kelengyét. N. Juhász Julianna halála után a tervezői munka is rá maradt. 1959 óta megszakítás nélkül szabadkézzel ontotta a szebbnél szebb mintákat, minden egyes munkája egyedi tervezésnek számított. Kompozíciójában uralkodó elem a szegfűminta volt, melynek egyes, soros, háromsoros, csokros, legyezős és tányéros változataival egyaránt találkozhatunk. A minták aszerint alakultak, hogy milyen darabra készültek: asztali futó, falvédő, asztalterítő, párna függöny vagy férfi kötő, női blúz, mellény. Stilizált virágai között jelen voltak a rózsa, a margaréta, a napraforgó variációi is. Kiemelkedő szerepe volt a furtai hímzés hagyományok ápolásában, országosan is ismertté tételében. Tervezésében készült el a Bihari Múzeum furtai férfi viselet rekonstrukciója is. 1970-től tagja volt a Szabolcs-Szatmár megyei Népi Iparművészeti Szövetkezetnek. 1973-ban hímző népi iparművész címet kapott.1923-ban a Hajdú-Bihar megyei Furtán született, itt is hunyt el 2000-ben. N. Juhász Julianna műhelyében dolgozott, elsősorban a férjhez menő lányoknak készítettek a furtai hagyományok szerint varrott kelengyét. N. Juhász Julianna halála után a tervezői munka is rá maradt. 1959 óta megszakítás nélkül szabadkézzel ontotta a szebbnél szebb mintákat, minden egyes munkája egyedi tervezésnek számított. Kompozíciójában uralkodó elem a szegfűminta volt, melynek egyes, soros, háromsoros, csokros, legyezős és tányéros változataival egyaránt találkozhatunk. A minták aszerint alakultak, hogy milyen darabra készültek: asztali futó, falvédő, asztalterítő, párna függöny vagy férfi kötő, női blúz, mellény. Stilizált virágai között jelen voltak a rózsa, a margaréta, a napraforgó variációi is. Kiemelkedő szerepe volt a furtai hímzés hagyományok ápolásában, országosan is ismertté tételében. Tervezésében készült el a Bihari Múzeum furtai férfi viselet rekonstrukciója is. 1970-től tagja volt a Szabolcs-Szatmár megyei Népi Iparművészeti Szövetkezetnek. 1973-ban hímző népi iparművész címet kapott.
1980-ban, a furtai hímzés magas szintű műveléséért és országos elismertetéséért megkapta a Népművészet Mestere címet.
