Leírás
Keczán Amália 1907-ben negyedikként született egy népes nyíradonyi családba. Édesapja, Keczán György módos nagygazda volt, 110 holdon gazdálkodott, még olajütő malma is volt. Második feleségével, a Nagykároly környéki tanyavilágból származó Tálas Flórával, tíz gyermeket neveltek (nyolc lányt és az édesapa előző házasságából két fiút). A dalolási kedv és tudás anyai ágon öröklődött, így mind a nyolc leánytestvér szépen énekelt. A munkának és a szórakozásnak természetes velejárója volt a dal. Édesanyja dalai mellett sok éneket hallott a hasonló korú lányoktól, akikkel a fonókába és a kenderdörzsölőben együtt dolgoztak. 1924-ben ment férjhez az Amerikában is szerencsét próbáló Kurtyán Györgyhöz. A világháborúból férje szerencsésen hazajutott, de egy szerencsétlen kezesség következtében földjük nagy részét elárverezték, így a megmaradt kevés részen gazdálkodtak és nevelték fel tisztességgel három gyermeküket. Az 1971-ben alakult Nyíradonyi Pávakör alapító tagja volt testvérével, Keczán Johannával együtt. Az országos hírűvé vált pávakör kettejük tudására épült, ennek állandó szólistája volt, míg egészsége engedte. Dalkészlete felöleli az alföldi dialektusterület szinte minden fontos dallamtípusát több változatban is. A régi stílusú parlando-rubato pásztordalokat, rabénekeket, lírai dalokat szokásdalokat, gyermekjátékokat, valamint altatót, halottas éneket, siratót, egyházi népéneket. A régies énekek mellet az új stílusú dalokat is szép, díszített előadásmódban énekelte. Kivételes előadói képességét bizonyítja ez a páratlanul régies, gazdagon díszített, egyénien variált előadásmód. Az igen lassú (63-66) tempó, amit a díszítőhangok ritmusaprózó mozgása ellensúlyoz, a mély hangfekvés, a háromhangos utóka, a többszöri sor eleji megtámasztás és ennek alkalmazása motívumkezdetnél is, éneklésének egyéni vonása. Kissé rekedtes, különleges hangja, szeretetteljes egyénisége, szerény, de öntudatos viselkedése, tudása, mindenkiben tiszteletet ébresztett. Mélyen vallásos volt, a népi gyógyítás tudományát is értette, ráolvasással is gyógyított. Sok felvétel készült róla, így azok is, akik életében nem hallhatták, gyönyörködhetnek dalaiban, különlegesen szép előadásmódjában.Keczán Amália 1907-ben negyedikként született egy népes nyíradonyi családba. Édesapja, Keczán György módos nagygazda volt, 110 holdon gazdálkodott, még olajütő malma is volt. Második feleségével, a Nagykároly környéki tanyavilágból származó Tálas Flórával, tíz gyermeket neveltek (nyolc lányt és az édesapa előző házasságából két fiút). A dalolási kedv és tudás anyai ágon öröklődött, így mind a nyolc leánytestvér szépen énekelt. A munkának és a szórakozásnak természetes velejárója volt a dal. Édesanyja dalai mellett sok éneket hallott a hasonló korú lányoktól, akikkel a fonókába és a kenderdörzsölőben együtt dolgoztak. 1924-ben ment férjhez az Amerikában is szerencsét próbáló Kurtyán Györgyhöz. A világháborúból férje szerencsésen hazajutott, de egy szerencsétlen kezesség következtében földjük nagy részét elárverezték, így a megmaradt kevés részen gazdálkodtak és nevelték fel tisztességgel három gyermeküket. Az 1971-ben alakult Nyíradonyi Pávakör alapító tagja volt testvérével, Keczán Johannával együtt. Az országos hírűvé vált pávakör kettejük tudására épült, ennek állandó szólistája volt, míg egészsége engedte. Dalkészlete felöleli az alföldi dialektusterület szinte minden fontos dallamtípusát több változatban is. A régi stílusú parlando-rubato pásztordalokat, rabénekeket, lírai dalokat szokásdalokat, gyermekjátékokat, valamint altatót, halottas éneket, siratót, egyházi népéneket. A régies énekek mellet az új stílusú dalokat is szép, díszített előadásmódban énekelte. Kivételes előadói képességét bizonyítja ez a páratlanul régies, gazdagon díszített, egyénien variált előadásmód. Az igen lassú (63-66) tempó, amit a díszítőhangok ritmusaprózó mozgása ellensúlyoz, a mély hangfekvés, a háromhangos utóka, a többszöri sor eleji megtámasztás és ennek alkalmazása motívumkezdetnél is, éneklésének egyéni vonása. Kissé rekedtes, különleges hangja, szeretetteljes egyénisége, szerény, de öntudatos viselkedése, tudása, mindenkiben tiszteletet ébresztett. Mélyen vallásos volt, a népi gyógyítás tudományát is értette, ráolvasással is gyógyított. Sok felvétel készült róla, így azok is, akik életében nem hallhatták, gyönyörködhetnek dalaiban, különlegesen szép előadásmódjában.
1978-ban nyerte el énekes tudásáért a Népművészet Mestere címet
