A kiválasztott menüpont tartalma a menüsor alatt látható.

Nincs kép
Település:   
Megye:
Ország:
Díjazási év:
Műfajcsoport:
Műfaj:
Születési év: 1904
Halálozási év: 1971

Leírás

Ivák Pál 1904-ben születtet Átányban, 1971-ben halt meg Budapesten. Gyermekéveit a Heves megyei Átányban töltötte. A családjában használt gazdasági szerszámok, eszközök beleivódtak emlékezetébe, egész életére meghatározó hatással voltak. A kovácsmesterséget falubeli mesterétől tanulta A kovácsműhelyt mesterétől örökölte, ez megkönnyítette elindulását a kovács szakában. Élete nagyobb részét Átányban élte. 1964-ben figyeltek fel tehetségére a Hevesi Háziipari Szövetkezet vezetői, 1964-ben belépett a Háziipari Szövetkezetbe. Ihletét az átányi falusi házak oromdíszeiből merítette. Egyszerű, sallangmentes alkotásai szépek, arányosak voltak. Jól egészítették ki a népi kisbútorokat, szőttesekkel díszített lakásbelsőket. Újszerű tárgyait rózsákkal, tulipánokkal díszítette. Különösen szép gyertyatartókat, fali fogasokat kovácsolt, ezeket apró metszésekkel díszítette. Különlegesek voltak azok a fali gyertyatartók, melyeket Szent Györgyöt ábrázoló csempékkel díszített. A kovácsmesterség hagyományait példaszerűen ötvözte a korszerű használati igényekkel. 1971 áprilisában bekövetkezett haláláig folyamatosan dolgozott. 1964-ben megkapta a népi iparművész címet.Ivák Pál 1904-ben születtet Átányban, 1971-ben halt meg Budapesten. Gyermekéveit a Heves megyei Átányban töltötte. A családjában használt gazdasági szerszámok, eszközök beleivódtak emlékezetébe, egész életére meghatározó hatással voltak. A kovácsmesterséget falubeli mesterétől tanulta A kovácsműhelyt mesterétől örökölte, ez megkönnyítette elindulását a kovács szakában. Élete nagyobb részét Átányban élte. 1964-ben figyeltek fel tehetségére a Hevesi Háziipari Szövetkezet vezetői, 1964-ben belépett a Háziipari Szövetkezetbe. Ihletét az átányi falusi házak oromdíszeiből merítette. Egyszerű, sallangmentes alkotásai szépek, arányosak voltak. Jól egészítették ki a népi kisbútorokat, szőttesekkel díszített lakásbelsőket. Újszerű tárgyait rózsákkal, tulipánokkal díszítette. Különösen szép gyertyatartókat, fali fogasokat kovácsolt, ezeket apró metszésekkel díszítette. Különlegesek voltak azok a fali gyertyatartók, melyeket Szent Györgyöt ábrázoló csempékkel díszített. A kovácsmesterség hagyományait példaszerűen ötvözte a korszerű használati igényekkel. 1971 áprilisában bekövetkezett haláláig folyamatosan dolgozott. 1964-ben megkapta a népi iparművész címet.
1967-ben a művészet Mestere kitüntetést kapta meg.

Források

Adattári jegyzetek:

Népi Iparművészeti Tanács Gyűjteménye, Kecskemét

Irodalom:

Domanovszky György–Varga Marianna: Mai Magyar Népi Iparművészet Budapest, 1983
Portré foto: 261. l., tárgy foto: kovácsoltvas gyertyatartó, NIT Gy. ltsz. E/183., 155. l.