Összetett keresés

Leírás

Józsa János ősi fazekas családba született, 1942-ben Korondon. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte el, majd tehetséges gyerek lévén Marosvásárhelyen, a Népművészeti Iskolában folytathatta tanulmányait. Tanárai Hunyadi László Sándor és Izsák Márton szobrászok, valamint Bandi Dezső népművelő voltak. Anyagi okok miatt – félárván nevelkedett – két évig tanulhatott itt, majd Kolozsvárra az IRIS porcelángyárba került, ahol Brül Izsák technológus vezetése alatt megismerkedett a porcelángyártás technológiájával. Akár a régmúlt idők céhes legényeit, úgy küldték őt tovább Bukarestbe Gottlieb Antalhoz, ahol megtanulta a porcelánfotográfiát, majd Brassóba került, ahol a tüköröntést és az üvegcsiszolás eljárását sajátította el. Útkeresései után mindig gazdagabban tért vissza az ősi, családi gyökerekhez: a népi fazekassághoz. Tanulmányai befejeztével úgy határozott, hogy hazatér Korondra, a szülőfaluba és itt hasznosítja tudását. Két évig dolgozott a korondi Kerámiaüzemben, mint csoportvezető, majd Székelyudvarhelyre helyezték egy címfestő műhelybe, ahol Swetter Arthurtól és Hargitai Lászlótól a templomfestés művészetébe kapott betekintést.

1960-tól folyamatosan Korondon dolgozik, mint fazekasmester. Minden lehetőséget megragadott, hogy ellátogathasson olyan múzeumokba, ahol a kerámiaművészeti és más ismereteit is gazdagíthatta. A környező falvakban gyűjtött edények formáját és díszítéseit rajzolta, elmélyülve a székely fazekasság hagyományaiba. Utazásai során átfogó mintarajz -, azaz székely és magyar motívum-gyűjteményt is összeállított.

1962-ben feleségül vette az akkor 17 éves székely leányt, Vajda Juliannát, aki kisbirtokos földművelő családból származott. Azelőtt sohse rajzolt, festett, írókázott, amint azt a fazekas-családokban élő leányok, asszonyok tették. Férje a házasságkötésük utáni egy év alatt minden nap tanítgatta, fogta a kezét, hogy jól kacskaringózzon az a tulipán, és egy év múltán már önállóan festette, véste, írókázta a megkorongozott tárgyakat. A harmonikus házasság és közös munkálkodás eredményeképpen Julianna a korondi festő asszonyok közül is messze kiemelkedett, s 50 éven keresztül minden kerámiatárgyat, ami a Józsa portáról kikerült, javarészt ő díszített.

Korondon apáról fiúra száll a mesterség, így János kisebbik fia, ifj. Józsa János az, aki továbbviszi a fazekasságot. Kitűnő fazekasmester vált belőle, ember nagyságú padlóvázát is meg tud korongozni! A tradicionális használati és díszkerámia tárgyak formavilágának megőrzése mellett célja, hogy mai kor igényeinek megfelelő funkciójú, hagyományos motívumokkal díszített, míves kerámiákat is alkosson. ifj. Józsa János felesége Hajnal, lányuk Judit, s az ő férje Katona Józsa néven viszik tovább az örökséget, a családi hagyományt.

Józsa János lánya, Józsa Judit kerámiaszobrászként, művészettörténészként a Magyar Kultúra Lovagja címben részesült.

1979–1995 között Józsa Jánosnak több tucat egyéni kiállítása volt, ezek megvalósításához minden családtag kitartó szorgalmára és munkájára, az ősi hagyományokhoz való ragaszkodásra volt szükség.

Józsa János fazekasmesterként sok festékanyagot, mázat maga kísérletezett ki. A korondi és ezen túlmenően az erdélyi népi kerámia motívumainak értelmezése mellett, a legősibb, régi tárgyi leletek alapján próbálta az autentikus színeket, mázakat visszahozni a mába. Munkája kezdete óta egy elvet tűzött ki célul: Csak tiszta forrásból! Mára már Európa-szerte ismert népművész. A változások után a Román Hagyományos Művészetek Akadémia tagjává választották. Több mint ötven éven keresztül a székely népi fazekasság továbbörökítése mellett tett hitet.

A Népművészet Mestere díjat 2020-ban kapta meg.