A kiválasztott menüpont tartalma a menüsor alatt látható.

Település:   
Megye:
Ország:
Díjazási év:
Műfajcsoport:
Műfaj:
Születési év: 1902

Leírás

Sebestyén Ferenc ’Bada’ 1902. június 19-én született a bukovinai Andrásfalván egy földműves család nyolcadik gyermekeként. A Tolnába települt bukovinai székelyek tánckultúrájának legidősebb és egyik legszebben táncoló képviselője. A helybeli hagyományos táncok legjobb ismerője. A későbbi generációk a silladrit, a bukovinai székelyek szólóban, párban, változatos formában járt ugrós táncát mind tőle és Darabos Ambrustól tanulták. Táncos tudását még a század első éveiben Andrásfalván, saját közösségében sajátította el az előző generáció legjobb táncosaitól és kortársaitól (Kerekes Antal, Kerekes Ferenc, Mátyás Sándor). Táncos kedvét a kényszerű áttelepülés után (1941) Magyarországon is megőrizte. A bukovinai székely táncegyüttesek kérésére ma, még 98 évesen is szívesen táncol. A néptánckutatás az 1970-es évek óta követi nyomon Sebestyén Ferenc táncait. Filmen rögzített táncai és hangszalagra vett terjedelmes visszaemlékezései a bukovinai székely táncok történetének beszédes forrásai.Sebestyén Ferenc ’Bada’ 1902. június 19-én született a bukovinai Andrásfalván egy földműves család nyolcadik gyermekeként. A Tolnába települt bukovinai székelyek tánckultúrájának legidősebb és egyik legszebben táncoló képviselője. A helybeli hagyományos táncok legjobb ismerője. A későbbi generációk a silladrit, a bukovinai székelyek szólóban, párban, változatos formában járt ugrós táncát mind tőle és Darabos Ambrustól tanulták. Táncos tudását még a század első éveiben Andrásfalván, saját közösségében sajátította el az előző generáció legjobb táncosaitól és kortársaitól (Kerekes Antal, Kerekes Ferenc, Mátyás Sándor). Táncos kedvét a kényszerű áttelepülés után (1941) Magyarországon is megőrizte. A bukovinai székely táncegyüttesek kérésére ma, még 98 évesen is szívesen táncol. A néptánckutatás az 1970-es évek óta követi nyomon Sebestyén Ferenc táncait. Filmen rögzített táncai és hangszalagra vett terjedelmes visszaemlékezései a bukovinai székely táncok történetének beszédes forrásai.

A Népművészet Mestere címet 1984-ben kapta meg

Források

Dokumentumok az MTA Zenetudományi Intézet Néptánc Archívumában:

Kézirattár: AKT 1253.
Filmtár:
Ft. 986. Andrásfalva (Bukovina) – Kakasd (Tolna m.) A felvétel helye: Székesfehérvár – Művelődési Ház. Gyűjtők: Botos József, Deák Péter, Kalász István, Pesovár Ferenc. Gyűjtés ideje: 1978. II. 26. Hangzóanyag: Mgt. A székesfehérvári István Király Múzeumban.
Ft. 986. 1. Hazai nóta (Csárdás, Verbunk-féle). Énekelte: Sebestyén Ferenc ’Bada’.
Ft. 986. 2–3. Silladri. Táncolta: : Sebestyén Ferenc ’Bada’.
Ft. 990. Andrásfalva (Bukovina) – Kakasd (Tolna m.) A felvétel helye: Szekszárd – Babits Mihály Művelődési Ház. Gyűjtők: Csapó Károly, Manno Andrea, Martin György, Pálfy Gyula, Szabadi Mihály, Szabó Jenő. Gyűjtés ideje: 1978. VI. 17–18. Hangzóanyag: Mgt. 3773–77, AP 12 161–170.
Ft. 990. 16. Verbunk. Táncolták: 4 férfi, köztük Sebestyén Ferenc ’Bada’.
Ft. 990. 18. Verbunk. Táncolták: 3 férfi, köztük Sebestyén Ferenc ’Bada’.
Ft. 990. 19. Verbunk és Silladri. Táncolták: 3 férfi és 3 nő, majd 1 férfi kilép és 2 pár bejön, egyik férfi Sebestyén Ferenc ’Bada’.
Ft. 1101. Andrásfalva (Bukovina) – Kakasd (Tolna m.) A felvétel helye: Kalocsa – VII. Duna menti Folklórfesztivál. Gyűjtők: Csapó Károly, Lányi Ágoston, Martin György, Németh István, Pálfy Gyula, Pesovár Ernő, Pesovár Ferenc. Gyűjtés ideje: 1981. VII. 23–25. Hangzóanyag: AP 14 841. Táncfotótár: 41 656–836.
Ft. 1101. 42. Silladri. Táncolták: Sebestyén Ferenc ’Bada’ és Darabos Ambrus. Táncfotótár: Tf. 41 744–745, 41 747.