A kiválasztott menüpont tartalma a menüsor alatt látható.

In order to provide you with the best online experience this website uses cookies.

Weboldalunkon a böngészés optimalizálása érdekében sütiket használunk. Bővebben   
Elfogadom

Magyarország

Farkas Andrásné

Dragos Zsófia

Farkas Andrásné
Település:   
Megye:
Ország:
Díjazási év:
Műfajcsoport:
Műfaj:
Születési év: 1905

Leírás

Farkas Andrásné (Ondrej Farkasová), lánykori nevén Drágos Zsófia 1905 dec. 24-én született Nagybánhegyesen 7 gyerekes szlovák-román családban, ahol a családfő román volt, felesége pedig szlovák. Az apa summásokat szerződtető vállalkozó volt, munkásaival Fejér megyébe jártak mezőgazdasági munkára. Zsofka néni fiatal lányként szolgálónak szegődött a település orvoscsaládjához, 25 évesen ment féjhez, házasságukból nem született gyerek. Telente szivesen kézimunkázott, de híres volt mint lakodalmi főzőasszony és olyan pingáló asszony is, aki hagyományos virág motívumokkal pingálta ki verandáját és szobáját. Gyerekek számára szakköröket vezetett, ahol beavatta őket az általa megőrzött hagyományos tudásba, megtanította nekik a tradícionális motívumokat, s a gyerekek lelkesen festették ki Zsofka néni előrajzolt vázlatait. Kétnyelvű meséivel vált híressé, 22 kétnyelvű meséje azonban 44 önálló mesének számít, mert az azonos meséket mindkét nyelven önálló nyelvi megformálásban alkotta meg. Krupa Andrásnak, meséi gyűjtőjének elmondott még 6 szlovák és 2 magyar mesét is, aki felvételeit 1984-ben formálta mesekönyvvé: Rozprávky ňaňicky Žofky – Zsofka néni meséi címen, mely kötet Békéscsabán jelent meg. Kitűnő előadó készsége, színes, élénk elbeszélési módja nemcsak a kutatót de az őt hallgató gyerek közönséget is mindig teljesen lekötötte. Jellegzetesen női mesélő, női főhösök kalandjainak bemutatója és törekvéseiknek jóra fordítója. Kétnyelvűségének forrásai fiatal korában látott némafilmek és az újvidéki rádió szlovák adásai voltak, lánykorában azonban még egynyelvű mesemondó volt, csak mikor a doktor magyar gyerekeire vigyázott és magyarul kellett a gyerekeknek mesélnie, öltöztette át szlovák meséit magyarnak. Zsofka néni magát szlováknak tartotta, noha magyarul jól beszélt, de ragozásában szlovakizmusokat használt, románul azonban nem tanult meg. A falu kétnyelvűsége, summások kettős nyelvhasználata rányomta bélyegét repertoárjára, melyben 7 tündérmese, 8 novellamese, 4 legendamese, 1 hidegvérű szolga mese, 2 ostoba örödögmese, 22 tréfásmese, tipizálatlan tréfa, humoros történet, 6 hiedelem, 2 eredetmonda őrződött meg.Farkas Andrásné (Ondrej Farkasová), lánykori nevén Drágos Zsófia 1905 dec. 24-én született Nagybánhegyesen 7 gyerekes szlovák-román családban, ahol a családfő román volt, felesége pedig szlovák. Az apa summásokat szerződtető vállalkozó volt, munkásaival Fejér megyébe jártak mezőgazdasági munkára. Zsofka néni fiatal lányként szolgálónak szegődött a település orvoscsaládjához, 25 évesen ment féjhez, házasságukból nem született gyerek. Telente szivesen kézimunkázott, de híres volt mint lakodalmi főzőasszony és olyan pingáló asszony is, aki hagyományos virág motívumokkal pingálta ki verandáját és szobáját. Gyerekek számára szakköröket vezetett, ahol beavatta őket az általa megőrzött hagyományos tudásba, megtanította nekik a tradícionális motívumokat, s a gyerekek lelkesen festették ki Zsofka néni előrajzolt vázlatait. Kétnyelvű meséivel vált híressé, 22 kétnyelvű meséje azonban 44 önálló mesének számít, mert az azonos meséket mindkét nyelven önálló nyelvi megformálásban alkotta meg. Krupa Andrásnak, meséi gyűjtőjének elmondott még 6 szlovák és 2 magyar mesét is, aki felvételeit 1984-ben formálta mesekönyvvé: Rozprávky ňaňicky Žofky – Zsofka néni meséi címen, mely kötet Békéscsabán jelent meg. Kitűnő előadó készsége, színes, élénk elbeszélési módja nemcsak a kutatót de az őt hallgató gyerek közönséget is mindig teljesen lekötötte. Jellegzetesen női mesélő, női főhösök kalandjainak bemutatója és törekvéseiknek jóra fordítója. Kétnyelvűségének forrásai fiatal korában látott némafilmek és az újvidéki rádió szlovák adásai voltak, lánykorában azonban még egynyelvű mesemondó volt, csak mikor a doktor magyar gyerekeire vigyázott és magyarul kellett a gyerekeknek mesélnie, öltöztette át szlovák meséit magyarnak. Zsofka néni magát szlováknak tartotta, noha magyarul jól beszélt, de ragozásában szlovakizmusokat használt, románul azonban nem tanult meg. A falu kétnyelvűsége, summások kettős nyelvhasználata rányomta bélyegét repertoárjára, melyben 7 tündérmese, 8 novellamese, 4 legendamese, 1 hidegvérű szolga mese, 2 ostoba örödögmese, 22 tréfásmese, tipizálatlan tréfa, humoros történet, 6 hiedelem, 2 eredetmonda őrződött meg.
A Népművészet Mestere díjat 1985-ben kapta kétnyelvű mesemondásért.

Források

Szövegkiadások:

Krupa András (gyűjtő, szerkesztő, kiadó)1984 Rozprávky nanicky Zofky – Zsofka néni meséi (52 db) Békésska Caba – Békéscsaba.
1. 72-77. p. Zlatie streche AaTh 301 A mesét anyjától hallotta, de biztosan Bozena Nemcova Az arany kastélyokról című cseh mese származéka2. 78-82. p. O král'ovnej,co diovca vidurila sluzit AaTh 480 Elterjedt mese, legközelebbi párhuzamától több ponton eltér: vö. P.Dobsinsky Aggyisten szerencsét padocska3. 83-87. p. O Martin Klingacovi AaTh 403+(AaTh 500) A mesemondó P. Dobsinsky Az arany fonó című meséjére, de eltér tőle egy-két ponton4. 88-102. p. Chudobni clovek, co mau sina knaza AaTh 756B4. 89-103. p. Mese egy szegény fuvarozó emberről AaTh 756B Szlovák eredete feltételezhető, közvetlenül hathatott rá P.Dobsinsky Mataj meséje. Magyar változatához közel áll Merényi László 1864 –ben megjelent dunamelléki meséje 127-142.p. és nincs kutatva a szlovákhoz való viszony5. 104-106. p. O certovi, co vodu nosiu AaTh 1640+Aath 10495. 105-107. p. Ördög, aki a borjú bőribe hordta a vizet AaTh 1640+AaTh 1049+ Olvasmányélmény nem mutatható ki6. 108-114. p. Antóna a cert AaTh 407B A rendkívül archaikusnak tűnő mese szlovák változata logikusabb, teljesebb6. 109-115 p. Antóna és az ördög AaTh 407B 7. 116-126. p. Cervenkrál AaTh 621+ AaTh 900 Valószínű hogy a P. Dobsinsky mese származéka távolabbról 8. 127-133. p. O lotárovi Lovagtörténet valószínű, hogy szlovák ponyvafüzet származéka, magyar változata nem ismert 9. 134-144. p. O neskralki AaTh 1458+AaTh 1536A~AaTh 15379. 135-145. p. Mese egy fukar asszonyról AaTh 1458+AaTh 1537 mindkét mesekincsben számon kell tartani10. 146-154. p. O hlúpej diovki AaTh 1450+ AaTh 1384+AaTh 1204*10. 147-155. p. Mese az analfabétákról AaTh 1450+ AaTh 138411. 156-166 p. O hlúpej zene AaTh 1356B+AaTh 1385+AaTh 1384+AaTh 154011. 157-167 Egy asszony, aki a bika alatt is megtalálta a borjút AaTh 1385+AaTh 1384+AaTh 154012. 168-184. p. O Janovi vojákovi AaTh 1829A*+AaTh 182912. 169-186. p. János katona volt AaTh 1829A*+AaTh 182913. 187-189. p. Szegényember doktor AaTh 1641B14. 190-193. p. A cigány doktor AaTh 1313A15. 194-197. p. Kto sa hnevá, dou mu nos AaTh 1000+AaTh 1562B*16. 198. p. O svaton Petrovi a pána Kristovi 16. 199-201. p. Szent Péterről és Jézus Krisztusról BN 779XXIII17. 202. p. Znak na trstine, ked somárik zahrizou a krvavá zel'ina Aetiológiai monda17. 203-205. p. A nádlevél és a vérehulló fű eredete Három legendából és eredetmondából való összefonódó szöveg18. 206-212 p. Kovácova zena do Tokaja chod'ila na bál Hiedelemmonda18. 207-215. p. A megpatkolt mesterasszony, aki Tokajba a bálba járt Hiedelemmonda19. 216-220. p. Diet'a mal'ickvó-odhod'envó Hiedelem- és démonológikus monda19. 217-223. p. Kisgyermek, aki nem vót eltemetve Két hiedelemmonda kompozíciója20. 224-228. p. Co sa s tvarohon zadrhla AaTh 990+tetszhalott hiedelemmonda20. 225-229. p. Egy torkos lányról AaTh 990+tetszhalott hiedelemmonda21. 230-232. p. O bohácovi AaTh 750D*21. 231-233. p. Mese egy gazdag emberről MNK 750*I22. 234-250. p. O siedmich múdrich majstrov AaTh 875D* ponyva22. 235-249. p. A hét bölcs mester AaTh 875D* ponyva23. 252-254. p. D'ieta son, al'e rod'ic bud'en AaTh 98023. 253-257. p. Japán népmese AaTh 980A-D24. 258-260 p. Co jej maslo zabil'i do riti AaTh 1463A*24. 259-261. p. Leánykérők hogy kitoltak egy lánnyal AaTh 145825. 262-264. p. Behanko Tréfás mese, magyarban nem ismert a változata25. 263-265 p. Behankó - Szaladjjankó AaTh 182326. 266-268. p. Po vól'ivichovaná d'iovka Humoros obszcén történet26. 267-269. p. A kényelemben nevelt lány AaTh 137027. 270. p. Ena zena ako vibabrala z muzon Humoros obszcén történet27. 271. p. Egy asszony hogy kitolt az urával Magyarban feljegyzetlen tréfa28. 272. p. Rechtor a sused Humoros obszcén történet28. 273. p. A tanítónak rossz szomszédja Tréfás tröténet29. 274. p. Chlapec, co si oca osial'iu Humoros obszcén történet29. 275. p. Fiú aki apjának hazudott Tréfás történet30. 276. p. Eni mladi l'ud'ia, co zavel'a a nemal'i d'eti Tréfa30. 277. p. Egy házaspárnak nem vót családja Tréfa

Filmográfia:

Gyerekszínház Szlovák színház Szarvason azaz a Szarvasi Regionális Színház Kht. Szlovák Színháza, tíz éve tájoló társulatnak indult, ma nemzetiségiként működik, szlovákul és magyarul játszik népszerű színdarabokat. Előadásaikkal az ország majd minden részére és a Felvidékre is eljutnak, így verve kulturális hidat a népcsoportok között. - 2004 szeptember 3-án Szarvason mutattak be egy dramatikus táncjátékot Zsofka néni meséi címmel Az alapötletet ehhez a nagybánhegyesi mesemondó asszony lánykori visszaemlékezéseiről írott könyve adta. 
Irodalom:
Krupa András bevezető 1984 in Krupa András (gyűjtő, szerkesztő, kiadó) 1984 Rozprávky nanicky Zofky – Zsofka néni meséi (52 db) Békésska Caba – Békéscsaba 7-63. Értékes tudását és tehetségét felismerő kutatója szerint a mesélő mindkét nyelven gyakorlott előadó, jó érzékkel és megbízható ízléssel merített innen is onnan is, kíváló alkalmat kínálva a kutatásnak arra, hogy kutatási témákká legyenek tehetők mesekincsünk közös vonásai. 
A meséihez jegyzeteket író Vera Gasparikova és Kovács Ágnes a kétnyelvű mesékből mindketten a saját anyanyelvükön elmondott meséket helyezték el az azon a nyelven mondott mesekincs kapcsolatrendszerében: 
Gaspariková, Viera Slovenské kommentáre in 1984 Krupa András (gyűjtő, szerkesztő, kiadó) 1984 Rozprávky nanicky Zofky – Zsofka néni meséi (52 db) Békésska Caba – Békéscsaba 280-307. Szlovák sajátosságaiként, a jellegzetesen rímes szlovák bevezető és befejező formulákat, mutatta ki. Ezeket nem használta a legendameséknél, a hiedelemtörténeteknél vagy a demonológikus elemekkel átszőtt varázsmeséknél. 
Kovács Ágnes Jegyzetek Drágos Zsófia meséihez 1984 in Krupa András (gyűjtő, szerkesztő, kiadó) 1984 Rozprávky nanicky Zofky – Zsofka néni meséi (52 db) Békésska Caba – Békéscsaba 308-330. Ő úgy vélte, hogy Drágos Zsófia kétnyelvű meséi a magyar népmesekutatás számára is jelentősek, mégha nagyobb részük a szlovák mesekincsbe tartozik is. Tündérmeséi párhuzamait a szlovák mesekincsben lelhetjük fel, míg tréfás meséinek rokonait a legkorábbi magyar tréfásmesék közt találhatjuk fel.Szereplők. Gazda - Kürthy Lajos Gazdasszony - Dósa Zsuzsa Fiú - Varga Viktor Lányok - Dunai Krisztina, Sutyinszky Ildikó, rendező Gergely László