Magyarország
Szoboszlai Gábor
-
Település:
Debrecen
- Megye: Hajdú-Bihar
- Ország: Magyarország
- Díjazási év: 1990
- Műfajcsoport: Tárgyalkotók
- Műfaj: rézműves
- Születési év: 1936
- Halálozási év: 2002
Leírás
Szoboszlai Gábor 1936-ben született Debrecenben, tősgyökeres cívis családban.
Eredeti végzettsége gépésztechnikus.
Eredeti végzettsége gépésztechnikus.
Édesapja kútásó-kútfúró mester volt, nagyapja ácsmester. Gyerekként sok régiséggel találkozott a kutak mélyén és a padlásokon. Ezek felkeltették az érdeklődését, a régi tárgyakat megtisztogatta, megjavította, némelyiket bevitte a múzeumba. Így idővel egész gyűjteménye lett otthon régi szerszámokból, eszközökből. Ennek híre ment, s egyre többen keresték fel szerszám javítással. Munkája mellett otthon először kovács- majd lakatos műhelyt rendezett be. Megjavított mindenféle eszközt, ami hozzá került: edényt, lámpát, kaput, kilincset. Megtanulta a fa, a bőr és a szaru megmunkálását is, asztalos bútorokat is készített. 11 évig ötvösként dolgozott.
1957 után már olyan lakberendezési tárgyakat készített, amelyekben alkalmazta a népi díszítő elemeket.
A budai és kassai ötvösmesterek mellett Borsos Miklós szobrászművész lett a példaképe, de úgy tartja, legtöbbet a pásztoremberektől tanult: Czinege Istvántól, a leghíresebb hortobágyi pásztorembertől, vagy a hajdúszoboszlói Farkas Samutól.
Fémműves munkássága során a vörösréz lett legkedvesebb alapanyaga. Készített késeket, bicskákat, fokosokat, kampót, baltát, kolompot, pitykét, még harangot is öntött. Az alapanyaghoz való ötvözetet is saját kohójában állította elő.
Dolgozott Kathy László debreceni szíjgyártó mesterrel (Népművészet Mestere, 1976.) közösen, az angol királyi fogat lószerszámain. Kiállított és dolgozott Németországban és Dániában.
Használati tárgyaiban a funkció mellett nagy hangsúlyt fektetett a művészi kivitelezésre.
1982-ben saját bemutató termet hozott létre Debrecenben el nem adott vagy szívének kedves tárgyaiból.
Az 1990-es évektől lassan felszámolta műhelyét. Felszereléseit, szerszámait egykori segítőjének, munkatársának Konyári Sándor Népi Iparművész rézműves mesternek adta át, aki folytatja a műhelyt Debrecenben.
Szoboszlai Gábor 2002. októberében hunyt el Debrecenben.
Tárgyai a világ különböző pontjain magángyűjteményekben, valamint Debrecenben a Déri Múzeumban láthatók.
A Népművészet Mestere kitüntetést 1990-ben kapta meg.
További elismerései:
A Népművészet Mestere kitüntetést 1990-ben kapta meg.
További elismerései:
Országos Népművészeti Kiállítás, arany fokozat – 1975.
Népi Iparművész – 1975.
Magyar Kultúráért kitüntetés – 1981.
Források
Cs. Nagy Ibolya – Iklódy János. A rézműves. Hajdú-Bihari Napló 1976. október 21. 5.o.
Pallai János: Hétköznapi történet. Vasárnap. A Hajdú-Bihari Napló hétvégi magazinja. 169. sz. 1997. március 29.
Papp Mária Edit: Országos Népművészeti Kiállítás. Megyei sikerek Nyíregyházán. Hajdú-Bihari napló 1975. augusztus 17. 5.l.
Végh Antal: Hortobágyi mesterségek. Budapest: Népszava, 1989. 63-72.: A debreceni ezermester Szoboszlai Gábor.
Végh Antal: Hortobágyi mesterségek. Szoboszlai Gábor bicskás. Új Tükör 1986. feb. 23. XXIII. évf. 8.sz.
Film:
Pásztory János (r., operatőr: Urutjan Marlen): A fémek mesterei. MTVA dokumentumfilm (Régi mesterségek sorozat), 1986.
Rádió riport:
1984. Magyar Rádió, Kolláth Adrienn vezetésével