Magyarország

Czúgh Dezső (Magyarszombatfa, 1925. december 11. – Zalaegerszeg, 1995. szeptember 24.) régi őrségi fazekasdinasztia leszármazottjaként, egy fazekasfaluban látta meg a napvilágot. Ez határozta meg egész pályafutását. Édesapja műhelyében tanult, ott is inaskodott, 1942-ben tette le a muraszombati ipari tanonciskolában a segédi vizsgát, majd 1946-ban szombathelyen a mestervizsgát. Mesterlevelét a Soproni Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara állította ki 1946. december 27-i keltezéssel.

1950-ben bátyjával, Jánossal és nyolc másik magyarszombatfai fazekassal együtt megalakította a Fazekas Háziipari Szövetkezetet, amelynek 1951-től elnöke lett. A szövetkezet 1953-tól már kerámiagyárként működött, 1962-ig Czúgh Dezső vezette. 1964-ben ő lett a Zalában megalakult Tófeji Kerámiagyár vezetője is, ezt a posztot 1979-ig töltötte be. Nemcsak mint fazekas volt sikeres, hanem nagyon jól képzett elméleti szakember vált belőle. Sokat kísérletezett különböző anyagokkal, mintákkal.

1967-ben elnyerte a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitűntetést.

Mindig is fogékony volt szakmája hagyományai iránt, ő gyűjtötte fel a környék korábbi cserépanyagát. 1954-ben testvérével együtt az elsők között lett népi iparművész.

Mint népművész 1979-től Zalaegerszegen az újonnan létrehozott Fazekasházban dolgozott Gyöngyi leányával és Miklós fiával együtt. Itt önálló kiállítóterme is volt.

1991-től a zalaegerszegi Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban indult Kézműves Szakiskola oktatója volt haláláig.

Rendszeresen részt vett az Országos Gerencsér Sebestyén Fazekaspályázatokon, több díjat nyert, köztük első díjat is. Műveit zalai és vasi múzeumok (Göcseji Múzeum, Thúry György Múzeum, Savaria Múzeum), de főként magángyűjtemények őrzik. Halála után Czúgh Mária Magyarszombatfán emlékházat alakított ki család fazekas tagjainak, tiszteletére.

A Népművészet Mestere díjat 1972-ben kapta meg.

A leírást készítette Marx Mária