Magyarország

Cz. Tóth Hajnalka az Alföldön, Hódmezővásárhelyen született, de gimnáziumi tanulmányait már Balatonfüreden fejezte be. Aktív éveiben könyvtárosként tevékenykedett. Mindig is érdekelte és mélyebben foglakozott is nemzeti értékeinkkel, a népművészettel, a népi díszítőművészettel. Nyugdíjas évei alatt fokozottabb figyelmet szentelhetett a népművészet kutatásának, az eredmények bemutatásának, valamint a díszítőművészet népszerűsítésének. 1973 óta maga is saját kezűleg foglalkozik a népi díszítőművészet, azon belül is elsősorban a hímzések motívumkincsével, szín-, és formavilágával. Különösen érdekelte a hímzésekben megjeleníthető szimbólumrendszer, és nem utolsó sorban a hímzéstechnikák sokszínűsége. Tudományos alapossággal tárta fel az egyes hímzések eredetét, történetét. Eredményes kutatómunkájával a Bakony, a Balatonfelvidék népművészetének szakértőjévé vált. Veszprém megyében a megújuló népművészeti mozgalom fő szervezője, de alkotásaival, hímzésterveivel példamutatóan igényes művelője a népi hímzéskultúrának. Egyházi és világi alkalmakra készült terítői, hímzései napjainkban is láthatók templomi oltárokon, keresztelőmedencén, Úrasztalon vagy országos, területi kiállításokon. A hímzés mellett a gyöngyfűzés, különösen a sárközi gyöngyművészet ragadta magával. Varrótű Tanoda néven nyitott műhelygalériát hozott létre, ahol kiállítással és hímző, gyöngyfűző foglalkozásokkal várja az érdeklődőket. A rövid ideje működő műhelygaléria – látogatottsága, népszerűsége révén – felkerült Magyarország kulturális térképére. A Veszprém Megyei Népművészeti Egyesületnek 1982-ben szervezője és alapító tagja volt. 1982–1993 között az egyesület titkára, 1999–2005 között elnöke volt, 2006-tól a vezetőség tagja. A 2010-es évek közepétől csatlakozott a Magyarországi Alkotóművészek Közép- és Nyugat-dunántúli Regionális Társaságához is.