Magyarország

Vass József (Poroszló, 1899. augusztus 16. - Budapest, 1969. december 19.) szegényparaszti család gyermekeként született. Ifjú korában vásározott, szarvasmarhák adásvételével foglalkozott, esetenként hajtóként dolgozott. Vásárban ismerte meg élete párját is, egy módos tiszaörsi gazda lányát, Makó Veronikát. Házasságukból két fiúgyermek született. 1927-ben Lajos, későbbi zeneszerző, karnagy. 1940-ben pedig József, énekes, a Magyar Állami Operaház és a Nemzeti Énekkar tagja. Vass József 1920-ban pótcsendőrként teljesítette katonai szolgálatát Sopronban. 1942-ben két évre Taracközbe (Kárpátalja, Técsői járás) helyezték, hadtápszolgálatra. Énekstílusában és dalaiban jelen voltak az otthontól távol töltött idő nyomai. A katonatársaktól hallott dallamokat élete végéig szívesen énekelte. 1933-ban Sugár József gulyás Polgárról Poroszlóra költözve megvette a házukat. A tulajdonosváltásból barátság lett. Sugár József hozta magával a Tiszántúl pásztor és betyár dalait. Téli estéken gyakran énekeltek együtt a szomszédok örömére. Életében az éneklés alapvető igény volt. Bármikor, bármilyen hangulatában dalra fakadt. Repertoárját népdalok és református zsoltárok alkották. Aktív társadalmi életet élt: a poroszlói református gyülekezetnek évtizedekig presbitere volt, illetve részt vett a helyi Hangya Szövetkezet számvizsgáló bizottságának munkájában is. Az ötvenes évek elején a Magyar Rádió felvételt készített vele. Az hatvanas évek közepén a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportja dalait hangszalagon rögzítette.Vass József (Poroszló, 1899. augusztus 16. - Budapest, 1969. december 19.) szegényparaszti család gyermekeként született. Ifjú korában vásározott, szarvasmarhák adásvételével foglalkozott, esetenként hajtóként dolgozott. Vásárban ismerte meg élete párját is, egy módos tiszaörsi gazda lányát, Makó Veronikát. Házasságukból két fiúgyermek született. 1927-ben Lajos, későbbi zeneszerző, karnagy. 1940-ben pedig József, énekes, a Magyar Állami Operaház és a Nemzeti Énekkar tagja. Vass József 1920-ban pótcsendőrként teljesítette katonai szolgálatát Sopronban. 1942-ben két évre Taracközbe (Kárpátalja, Técsői járás) helyezték, hadtápszolgálatra. Énekstílusában és dalaiban jelen voltak az otthontól távol töltött idő nyomai. A katonatársaktól hallott dallamokat élete végéig szívesen énekelte. 1933-ban Sugár József gulyás Polgárról Poroszlóra költözve megvette a házukat. A tulajdonosváltásból barátság lett. Sugár József hozta magával a Tiszántúl pásztor és betyár dalait. Téli estéken gyakran énekeltek együtt a szomszédok örömére. Életében az éneklés alapvető igény volt. Bármikor, bármilyen hangulatában dalra fakadt. Repertoárját népdalok és református zsoltárok alkották. Aktív társadalmi életet élt: a poroszlói református gyülekezetnek évtizedekig presbitere volt, illetve részt vett a helyi Hangya Szövetkezet számvizsgáló bizottságának munkájában is. Az ötvenes évek elején a Magyar Rádió felvételt készített vele. Az hatvanas évek közepén a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportja dalait hangszalagon rögzítette.
Vass József 1967-ben nyerte el a Népművészet Mestere címet.