Magyarország

Tűhegyi Mihály 1914-ben Kunágotán született, ugyanott halt meg 1995-ben. Már 16 évesen hegedűt és citerát készített. 1970-ben alkotta meg első szobrait. Ezeket „fabábú”-nak nevezte. Szobrai közül a Pásztort, a Csikóst körplasztika és domborműként is elkészítette. Zsákot vivő paraszt, Pártás lány, Táncolók, Kovácsok c. alkotásait tartják a legjelentősebbeknek. Alkotásairól és magáról így nyilatkozott: „Csak a paraszt arcokat szeretem és tudom faragni.” Ezek a figurák faluja lakói voltak, minden munkájában őket mintázta meg. Ebbe a szellemiségben illőnek találta Szent István királyt és Petőfi Sándort is, ezért róluk is készített szobrot.Tűhegyi Mihály 1914-ben Kunágotán született, ugyanott halt meg 1995-ben. Már 16 évesen hegedűt és citerát készített. 1970-ben alkotta meg első szobrait. Ezeket „fabábú”-nak nevezte. Szobrai közül a Pásztort, a Csikóst körplasztika és domborműként is elkészítette. Zsákot vivő paraszt, Pártás lány, Táncolók, Kovácsok c. alkotásait tartják a legjelentősebbeknek. Alkotásairól és magáról így nyilatkozott: „Csak a paraszt arcokat szeretem és tudom faragni.” Ezek a figurák faluja lakói voltak, minden munkájában őket mintázta meg. Ebbe a szellemiségben illőnek találta Szent István királyt és Petőfi Sándort is, ezért róluk is készített szobrot.1992-ben naiv szobraiért kapta meg a Népművészet Mestere címet.