Magyarország

Tóth Mihály gyermekkorában kezdett el faragni. „Ahogyan nőttem mindig saját magamat fejlesztettem, de azt nem gondoltam, hogy ebből kenyérkereset is lesz. Sok régi, öreg pásztornál láttam faragást, azok aztán mind meghaltak. Én az apámtól tanultam faragni, mert faragó ember volt”- vallotta önéletrajzában. Elszegődött melléje bojtárnak, és a faragást is megtanulta mellette. Fő témája a pásztor- és betyárélet volt, melyből apróbb jeleneteket vitt kürtre, botra, karcolt technikával és domború faragással. Az elsők között volt, aki a szocialista rendszer szimbólumait is motívumként használta fel, de a megváltozott falusi élet ábrázolását is fontosnak tartotta. Ismerte és jó kapcsolatot ápolt Kálmán Istvánnal, ifj. Kapoli Antallal, de id. Kapoli Antalt csak munkáin keresztül ismerte. Alapító tagja volt a budapesti Népművészeti Háziipari Szövetkezetnek.Tóth Mihály gyermekkorában kezdett el faragni. „Ahogyan nőttem mindig saját magamat fejlesztettem, de azt nem gondoltam, hogy ebből kenyérkereset is lesz. Sok régi, öreg pásztornál láttam faragást, azok aztán mind meghaltak. Én az apámtól tanultam faragni, mert faragó ember volt”- vallotta önéletrajzában. Elszegődött melléje bojtárnak, és a faragást is megtanulta mellette. Fő témája a pásztor- és betyárélet volt, melyből apróbb jeleneteket vitt kürtre, botra, karcolt technikával és domború faragással. Az elsők között volt, aki a szocialista rendszer szimbólumait is motívumként használta fel, de a megváltozott falusi élet ábrázolását is fontosnak tartotta. Ismerte és jó kapcsolatot ápolt Kálmán Istvánnal, ifj. Kapoli Antallal, de id. Kapoli Antalt csak munkáin keresztül ismerte. Alapító tagja volt a budapesti Népművészeti Háziipari Szövetkezetnek.

A Népművészet Mestere díjat faragó tudásáért 1958-ban kapta meg.