Magyarország

Tombácz János a szegedi táj mesemondója volt. Életét pásztorként kezdte, majd napszámos, később tanyás gazda, szőlő- és gyümölcstermelő lett. Napszámba járva, később piacozásai közben, betegsége idején a kórtermekben mesével szórakoztatta a körülötte lévőket. Olvasott ember volt. Olvasmányai között megtalálhatjuk a Benedek Elek-mesekönyveket, az Ezeregyéjszaka meséit, illetve ponyvanyomtatványokat. Mégis meséi – ha irodalmi eredetűek is – nem személyes olvasmányaiból, hanem többnyire a néphagyományból erednek. A ponyvából merített történeteket a népmesei hagyományokhoz igazítva mesélte el.Tombácz János a szegedi táj mesemondója volt. Életét pásztorként kezdte, majd napszámos, később tanyás gazda, szőlő- és gyümölcstermelő lett. Napszámba járva, később piacozásai közben, betegsége idején a kórtermekben mesével szórakoztatta a körülötte lévőket. Olvasott ember volt. Olvasmányai között megtalálhatjuk a Benedek Elek-mesekönyveket, az Ezeregyéjszaka meséit, illetve ponyvanyomtatványokat. Mégis meséi – ha irodalmi eredetűek is – nem személyes olvasmányaiból, hanem többnyire a néphagyományból erednek. A ponyvából merített történeteket a népmesei hagyományokhoz igazítva mesélte el.
Bálint Sándor által fegyűjtött repertoárjának nagy része hosszú tündérmesékből és rövid trufákból, valamint ponyvából merített, tipológiailag meghatározatlan történetekből áll. Meséihez saját meseillusztrációkat is készített. Mesemondását 1962-ben filmen is rögzítették. (A film a budapesti ában a. számon található.)
1964 kapta meg a Népművészet Mestere címet.