Magyarország

Ország László 1947-ben, Kunszentmárton tanyavilágában született, ma is Csenged városrészben él. Gyermekkorában megismerte a 20. század tanyavilágának paraszti életformáját, annak minden nehézségét és szépségét. A mezőgazdasági mérnöki diploma megszerzése után nagy elánnal vetette magát a munkába, mely sok örömöt szerzett, de egy hosszabb betegség kapcsán megálljt kellett parancsolnia. 1974-ben felhagyott eredeti, állattenyésztő üzemmérnöki szakmájával. Autodidakta módon képezte magát, népművészeti és nemesebb hímzéseket – szálhúzás, vagdalás, fehér- és pókos hímzéseket készített. Szakmai inspirációt Borbély Jolán és Fél Edit etnográfusoktól, Fejér Mária kézimunkatanártól és Szepesvári Lászlónétól, a Népművészet Mesterétől kapott. Alkotó-tervező munkájában nagy hatással volt munkásságára szűkebb környezete, a Jászság és a Kunság, valamint Kapuvár hímzéshagyományainak megismerése. Önálló kreációként életre hívta a csengedi színes és pókos hímzést. Alkotó és tudományos munkája mellett jelentős szerepet vállalt a népművészeti mozgalomban. 1979-től Öcsödön, majd Kunszentmártonban vezetett szakköröket. 1984-ben megszervezte a Szolnok Megyei Népművészeti Egyesületet, 2002-ben létrehozta a Csenged Népművészeti Egyesületet, foglalkozik a kapuvári parasztkultúra textiles hagyományainak felújításával. Nyugdíjazása után kezdte meg a kilenckötetes „Csengedi Könyvek” oktató-ismeretterjesztő, gyakorlati útmutatókkal ellátott könyvsorozat kiadását. Több mint 150 hazai és külföldi kiállításon, pályázaton vett részt, 38 díjat kapott.

DÍJAK ÉS ELISMERÉSEK

Gránátalma-díj (1984, 1985)
Népi Iparművész cím (1984)
Magyar Kultúra Lovagja (2003)
Népművészet Mestere díj (2007)
a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja (2016)