Leírás
Horváth Béla Budapesten született 1943. március 18-án. Gyermekkorában a palócföldi Ipolytölgyesen kezdett faragni. Budapestre kerülve vasas szakmát tanult, majd leérettségizett. Mechanikus lett, de a faragást nem hagyta abba. Tanító mesterének Pados Antalt, a Népművészet Mesterét vallja. Tőle tanulta meg az ólmozásos technikát, amellyel később jelentős sikereket ért el és amivel a faragók között jelentős egyéniséggé vált. Elsősorban modern vonalú, sötétbarna színű, geometrikus ólomberakásos fülbevalói, karperecei, nyakékei és a hozzájuk tartozó ékszeres dobozok keltettek figyelmet, amelyek a hagyomány és újítás szerencsés ötvözéséről tanúskodnak. 1975-ben ismerték el népi iparművésznek, 1976-ban és 1983-ban az id. Kapoli Antal Országos Faragópályázaton I. díjat nyert, 1979-ben pedig id. Kapoli Antal emlékdíjjal tüntették ki. A nagyközönség számos kiállításon láthatta alkotásait.Horváth Béla Budapesten született 1943. március 18-án. Gyermekkorában a palócföldi Ipolytölgyesen kezdett faragni. Budapestre kerülve vasas szakmát tanult, majd leérettségizett. Mechanikus lett, de a faragást nem hagyta abba. Tanító mesterének Pados Antalt, a Népművészet Mesterét vallja. Tőle tanulta meg az ólmozásos technikát, amellyel később jelentős sikereket ért el és amivel a faragók között jelentős egyéniséggé vált. Elsősorban modern vonalú, sötétbarna színű, geometrikus ólomberakásos fülbevalói, karperecei, nyakékei és a hozzájuk tartozó ékszeres dobozok keltettek figyelmet, amelyek a hagyomány és újítás szerencsés ötvözéséről tanúskodnak. 1975-ben ismerték el népi iparművésznek, 1976-ban és 1983-ban az id. Kapoli Antal Országos Faragópályázaton I. díjat nyert, 1979-ben pedig id. Kapoli Antal emlékdíjjal tüntették ki. A nagyközönség számos kiállításon láthatta alkotásait.
A Népművészet Mestere kitüntetést fafaragó tudásáért 1986-ban kapta meg.
