Leírás
Id. F. Szabó Mihály (1912. november 08. Karcag- 2003. november) Választott mesterségét, a fazekasságot Kántor Sándor és Badár Balázs mesterektől tanulta. Kántor Sándorral úgy került kapcsolatba, hogy Kántor Imréhez, Kántor Sándor bátyjához került cselédnek. 1926-ban Kántor Sándor átvette inasnak. Az 1930-as években Badár Balázsnál dolgozott, majd az 1940-es években magániparos lett. Az 1950-es években Kántor Sándorral együtt határoztak úgy, hogy nem lépnek be a karcagi szövetkezetbe. Ezért öten (egy kulacsos, egy fafaragó, a nádudvari Fazekas István fazekas, valamint Kántor Sándor és id. F. Szabó Mihály) 1954-ben budapesti központtal hoztak létre egy olyan szövetkezetet, amelyből kifejlődött a HISZÖV. 1965-ben fiával közösen építettek műhelyt, 1966. elején már itt kezdték a munkát, eddig az ideig Kántor Sándornál dolgozott. Kántor Sándor edényeinek nagy részét ő korongozta, ezért szerepel sok helyen, hogy „Kántor–Szabó”, de azt is ez okozza, hogy az F. Szabó – edények „rejtőzködnek”. A HISZÖV keretében Mester Találkozókat rendeztek kétévente, ezekre rendszeresen járt. A találkozók lényege a szakmaiság volt, valóban mesterek vitattak meg egy-egy őket foglalkoztató szűken vett szakmai problémát, újdonságot, felvetődött kérdést. Rendszeres résztvevője volt a Gerencsér Sebestyén Fazekaspályázatoknak is. 1973-74-ben a HISZÖV-től ment nyugdíjba. 1990-ben Pro Urbe kitüntetést kapott. A NIT zsűrizéseken több kézműves terméke is kapott zsűriszámot. Több alkotását intézményeknek, gyűjteményeknek adományozta, így a városi múzeumnak és a NIT gyűjteménynek.Id. F. Szabó Mihály (1912. november 08. Karcag- 2003. november) Választott mesterségét, a fazekasságot Kántor Sándor és Badár Balázs mesterektől tanulta. Kántor Sándorral úgy került kapcsolatba, hogy Kántor Imréhez, Kántor Sándor bátyjához került cselédnek. 1926-ban Kántor Sándor átvette inasnak. Az 1930-as években Badár Balázsnál dolgozott, majd az 1940-es években magániparos lett. Az 1950-es években Kántor Sándorral együtt határoztak úgy, hogy nem lépnek be a karcagi szövetkezetbe. Ezért öten (egy kulacsos, egy fafaragó, a nádudvari Fazekas István fazekas, valamint Kántor Sándor és id. F. Szabó Mihály) 1954-ben budapesti központtal hoztak létre egy olyan szövetkezetet, amelyből kifejlődött a HISZÖV. 1965-ben fiával közösen építettek műhelyt, 1966. elején már itt kezdték a munkát, eddig az ideig Kántor Sándornál dolgozott. Kántor Sándor edényeinek nagy részét ő korongozta, ezért szerepel sok helyen, hogy „Kántor–Szabó”, de azt is ez okozza, hogy az F. Szabó – edények „rejtőzködnek”. A HISZÖV keretében Mester Találkozókat rendeztek kétévente, ezekre rendszeresen járt. A találkozók lényege a szakmaiság volt, valóban mesterek vitattak meg egy-egy őket foglalkoztató szűken vett szakmai problémát, újdonságot, felvetődött kérdést. Rendszeres résztvevője volt a Gerencsér Sebestyén Fazekaspályázatoknak is. 1973-74-ben a HISZÖV-től ment nyugdíjba. 1990-ben Pro Urbe kitüntetést kapott. A NIT zsűrizéseken több kézműves terméke is kapott zsűriszámot. Több alkotását intézményeknek, gyűjteményeknek adományozta, így a városi múzeumnak és a NIT gyűjteménynek.1956-ban kapta meg a Népművészet Mestere címet
