Tárgyalkotók

Nagy Mária és Vidák István a hetvenes évek elején fellépő „nomád nemzedék” élcsapatához tartozva Gödöllőről –a népművészetet forrásként felhasználó szecessziós művésztelep házatájáról– indult el a népművészet megújhodását kereső programjával. Faluról-falura járva gyűjtötték magukba a falusi, tanyai ember tudását, emberségét, ami ma is legfőbb támaszuk. Különös érdeklődést mutattak a fűzvessző megmunkálása, a kosárfonás, a gyékény feldolgozása iránt. 1972 és 1982 között, az egész magyar nyelvterületet bejárva, kutatták és művelték a kosárkötés különböző ágait. Értékes gyűjtő, kutató és alkotó munkájukkal 1974-ben kiérdemelték a Népművészet Ifjú Mestere díjat. Egyéni alkotói látásmódjukból születő munkákkal a hivatásos művészeti területen is jegyzett művészekké váltak. 1979-től igazi nagy szenvedélyükké vált a nemezkészítés. Azóta folyamatosan kutatják, művelik és tanítják honfoglaló őseink hagyatékát, a szőr, a gyapjú megmunkálását. Az 1980-as évek elejétől részt vettek Kecskeméten a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely szakmai tevékenységének megalapozásában, a hagyomány és a játékkultúra műhelyprogramjának kidolgozásában, kivitelezésében, terjesztésében. 1986-tól tagjai a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, mint textilművészek, és egyben elindítói is lettek a hazai és nemzetközi nemez oktatásnak. Számtalan nemzetközi alkotótábor életre hívása és szakmai vezetése fűződik a kreatív és újdonságokra nyitott házaspár nevéhez. 2004-ben házigazdái és szervezői voltak a Nemezművészeti Világtalálkozónak Budapesten, amelyhez 4 különböző megközelítésű –nemezzel foglakozó– szakmai kiállítást rendeztek. Eddigi munkásságukról számos tanulmányt és könyvet írtak: kosárkötés, játékkészítés, nemezkészítés, nemezsátor készítés, növényi festés, szövés-fonás, batikolás, honfoglalás kori magyar minták értelmezése témakörben (2010-ig 43 kötet). Csak a nemez kutatásával és oktatásával kapcsolatban 28 könyvben, kiadványban foglalták össze tapasztalataikat. Gyermekeik közül Anna és István a nemezkészítést választották élethivatásnak. Tevékenységük azért különleges és méltó a megosztott Népművészet Mestere díj elnyerésére, mert egyidejűleg tevékenykednek, mint néprajzkutatók, alkotnak, mint művészek és tanítanak, mint szakoktatók.
Nagy Mária a Népművészet Mestere díjban 2010-ben részesült.