A kiválasztott menüpont tartalma a menüsor alatt látható.

Település:   
Megye:
Ország:
Díjazási év:
Műfajcsoport:
Műfaj:
Születési év: 1927
Halálozási év: 2006

Leírás

Keszei Sándorné Pusztai Irma: (Csernec/ma Muraszemenye, 1927. április 11. – Nagykanizsa, 2006.február 21.) A hímzéssel édesanyja ismertette meg már ötéves korában, akkoriban még az iskolában is órarend szerint oktatták a kézimunkát. A polgári iskolát Nagykanizsán, a tanítóképzőt Zalaegerszegen végezte, természetesen mindenütt tananyag volt a hímzés. A tanítóképző elvégzése után került Muraszemenyére, ahol 1947-től 50-ig tanított. Majd Egyedután huszonöt évig, végül Letenyén tíz esztendeig tanított. Ahol csak megfordult, mindenütt oktatott hímzést az iskolában. Felnőttekkel 1952-től foglalkozott. A Népművelési Intézet tanfolyamain vett részt Budapesten, Balatonalmádiban, Velemben, A-kategóriás szakkörvezetői vizsgát tett, és működési engedélyt szerzett. Mindenütt a zalai hímzéseket oktatta: a hetésit, a Zalaapáti-környéki fehérhímzést, a Letenye-környéki és a halápi színes hímzéseket. Céljának tekintette ezeknek az akkor még kevéssé ismert mintakincsnek az országos megismertetését. Munkáit soha nem adta el, csak ajándékozta. Az 1960-as évek végétől a megyei díszítőművészeti szakbizottság vezetője volt. A népi iparművész címet 1974-ben nyerte el. Munkásságáért 1975-ben Állami Díjat kapott.Keszei Sándorné Pusztai Irma: (Csernec/ma Muraszemenye, 1927. április 11. – Nagykanizsa, 2006.február 21.) A hímzéssel édesanyja ismertette meg már ötéves korában, akkoriban még az iskolában is órarend szerint oktatták a kézimunkát. A polgári iskolát Nagykanizsán, a tanítóképzőt Zalaegerszegen végezte, természetesen mindenütt tananyag volt a hímzés. A tanítóképző elvégzése után került Muraszemenyére, ahol 1947-től 50-ig tanított. Majd Egyedután huszonöt évig, végül Letenyén tíz esztendeig tanított. Ahol csak megfordult, mindenütt oktatott hímzést az iskolában. Felnőttekkel 1952-től foglalkozott. A Népművelési Intézet tanfolyamain vett részt Budapesten, Balatonalmádiban, Velemben, A-kategóriás szakkörvezetői vizsgát tett, és működési engedélyt szerzett. Mindenütt a zalai hímzéseket oktatta: a hetésit, a Zalaapáti-környéki fehérhímzést, a Letenye-környéki és a halápi színes hímzéseket. Céljának tekintette ezeknek az akkor még kevéssé ismert mintakincsnek az országos megismertetését. Munkáit soha nem adta el, csak ajándékozta. Az 1960-as évek végétől a megyei díszítőművészeti szakbizottság vezetője volt. A népi iparművész címet 1974-ben nyerte el. Munkásságáért 1975-ben Állami Díjat kapott.
A Népművészet Mestere díjat 1991-ben kapta meg.
A leírást készítette Marx Mária

Források

Közgyüjtemények, amelyek műveit őrzik:

Zalakaros – népművészeti állandó kiállítás 
2008-ban Zala Megye Önkormányzata megvásárolta Keszeiné hagyatékának akkor még meglévő részét, a Göcseji Múzeum néprajzi gyűjteménye számára. Ebből az anyagból vándorkiállítás készült.

Irodalom:

Zalai népi művészek. Zalaegerszeg, 1975, 1983, 1989. 40-41.p. képpel 
Zala élő népművészete. (a zalakarosi állandó kiállítás katalógusa) Zalaegerszeg, é.n. 13.p. 
Zalai népművészek. Mesterek 3. NESZ, Bp.: 2004. 28.p. képpel

Megemlékezés Keszei Sándornéról
https://www.martinus.hu/hirek/264/in-memoriam-keszei-sandorne