Tárgyalkotók

Katona József 1912.február 13-án született sokgyermekes családba,nyolcan voltak testvérek. Gyermekkorában bognár szeretett volna lenni, de nem volt rá lehetősége. 30 éves korában, 100 %-os hadirokkantként tért haza a Don-kanyarból. Lábát ellőtték, keze megfagyott, de hazatérése után rokkantan is dogozott. Csak nyugdíjas korában kezdett faragni; egyedül, saját tapasztalataiból sajátította el a technikát. A falusi hétköznapok, a paraszti élet szakaszai és munkái jelentették fő témáit. Valamennyi munkájára jellemző a teljesen valósághű megformálás, minden ami pl. gép, jármű–működőképes, apró alkatrészeit tekintve is valóságos. Néhány műve: Bivalyfogat (gesztenye, juhar, hárs), Az én gyermekkorom (fűz, bükk), Digós kordély (fa, bőr), Juhász (fa, bőr), Kozák (gesztenye, hárs bőr), Szántás (fa, fém), Smutáné (körtefa), Én, a 100%-os hadirokkant (hárs). Néhány alkotását a Népi Iparművészeti Múzeumnak Kecskemétre, valamint a Damjanich János Múzeumnak Szolnokra adományozta. Tárgyaival helyi múzeumban és országos kiállításokon is részt vett.

1982-ben kapta meg a Népművészet Mestere címet.

A fotókat Ország László készített.