Mesemondók
Farkas Andrásné
Dragos Zsófia
-
Település:
Nagybánhegyes
- Megye: Békés
- Ország: Magyarország
- Díjazási év: 1985
- Műfajcsoport: Mesemondók
- Műfaj: mesemondó
- Születési év: 1905
Leírás
A Népművészet Mestere díjat 1985-ben kapta kétnyelvű mesemondásért.
Források
Krupa András (gyűjtő, szerkesztő, kiadó)1984 Rozprávky nanicky Zofky – Zsofka néni meséi (52 db) Békésska Caba – Békéscsaba.
1. 72-77. p. Zlatie streche AaTh 301 A mesét anyjától hallotta, de biztosan Bozena Nemcova Az arany kastélyokról című cseh mese származéka2. 78-82. p. O král'ovnej,co diovca vidurila sluzit AaTh 480 Elterjedt mese, legközelebbi párhuzamától több ponton eltér: vö. P.Dobsinsky Aggyisten szerencsét padocska3. 83-87. p. O Martin Klingacovi AaTh 403+(AaTh 500) A mesemondó P. Dobsinsky Az arany fonó című meséjére, de eltér tőle egy-két ponton4. 88-102. p. Chudobni clovek, co mau sina knaza AaTh 756B4. 89-103. p. Mese egy szegény fuvarozó emberről AaTh 756B Szlovák eredete feltételezhető, közvetlenül hathatott rá P.Dobsinsky Mataj meséje. Magyar változatához közel áll Merényi László 1864 –ben megjelent dunamelléki meséje 127-142.p. és nincs kutatva a szlovákhoz való viszony5. 104-106. p. O certovi, co vodu nosiu AaTh 1640+Aath 10495. 105-107. p. Ördög, aki a borjú bőribe hordta a vizet AaTh 1640+AaTh 1049+ Olvasmányélmény nem mutatható ki6. 108-114. p. Antóna a cert AaTh 407B A rendkívül archaikusnak tűnő mese szlovák változata logikusabb, teljesebb6. 109-115 p. Antóna és az ördög AaTh 407B 7. 116-126. p. Cervenkrál AaTh 621+ AaTh 900 Valószínű hogy a P. Dobsinsky mese származéka távolabbról 8. 127-133. p. O lotárovi Lovagtörténet valószínű, hogy szlovák ponyvafüzet származéka, magyar változata nem ismert 9. 134-144. p. O neskralki AaTh 1458+AaTh 1536A~AaTh 15379. 135-145. p. Mese egy fukar asszonyról AaTh 1458+AaTh 1537 mindkét mesekincsben számon kell tartani10. 146-154. p. O hlúpej diovki AaTh 1450+ AaTh 1384+AaTh 1204*10. 147-155. p. Mese az analfabétákról AaTh 1450+ AaTh 138411. 156-166 p. O hlúpej zene AaTh 1356B+AaTh 1385+AaTh 1384+AaTh 154011. 157-167 Egy asszony, aki a bika alatt is megtalálta a borjút AaTh 1385+AaTh 1384+AaTh 154012. 168-184. p. O Janovi vojákovi AaTh 1829A*+AaTh 182912. 169-186. p. János katona volt AaTh 1829A*+AaTh 182913. 187-189. p. Szegényember doktor AaTh 1641B14. 190-193. p. A cigány doktor AaTh 1313A15. 194-197. p. Kto sa hnevá, dou mu nos AaTh 1000+AaTh 1562B*16. 198. p. O svaton Petrovi a pána Kristovi 16. 199-201. p. Szent Péterről és Jézus Krisztusról BN 779XXIII17. 202. p. Znak na trstine, ked somárik zahrizou a krvavá zel'ina Aetiológiai monda17. 203-205. p. A nádlevél és a vérehulló fű eredete Három legendából és eredetmondából való összefonódó szöveg18. 206-212 p. Kovácova zena do Tokaja chod'ila na bál Hiedelemmonda18. 207-215. p. A megpatkolt mesterasszony, aki Tokajba a bálba járt Hiedelemmonda19. 216-220. p. Diet'a mal'ickvó-odhod'envó Hiedelem- és démonológikus monda19. 217-223. p. Kisgyermek, aki nem vót eltemetve Két hiedelemmonda kompozíciója20. 224-228. p. Co sa s tvarohon zadrhla AaTh 990+tetszhalott hiedelemmonda20. 225-229. p. Egy torkos lányról AaTh 990+tetszhalott hiedelemmonda21. 230-232. p. O bohácovi AaTh 750D*21. 231-233. p. Mese egy gazdag emberről MNK 750*I22. 234-250. p. O siedmich múdrich majstrov AaTh 875D* ponyva22. 235-249. p. A hét bölcs mester AaTh 875D* ponyva23. 252-254. p. D'ieta son, al'e rod'ic bud'en AaTh 98023. 253-257. p. Japán népmese AaTh 980A-D24. 258-260 p. Co jej maslo zabil'i do riti AaTh 1463A*24. 259-261. p. Leánykérők hogy kitoltak egy lánnyal AaTh 145825. 262-264. p. Behanko Tréfás mese, magyarban nem ismert a változata25. 263-265 p. Behankó - Szaladjjankó AaTh 182326. 266-268. p. Po vól'ivichovaná d'iovka Humoros obszcén történet26. 267-269. p. A kényelemben nevelt lány AaTh 137027. 270. p. Ena zena ako vibabrala z muzon Humoros obszcén történet27. 271. p. Egy asszony hogy kitolt az urával Magyarban feljegyzetlen tréfa28. 272. p. Rechtor a sused Humoros obszcén történet28. 273. p. A tanítónak rossz szomszédja Tréfás tröténet29. 274. p. Chlapec, co si oca osial'iu Humoros obszcén történet29. 275. p. Fiú aki apjának hazudott Tréfás történet30. 276. p. Eni mladi l'ud'ia, co zavel'a a nemal'i d'eti Tréfa30. 277. p. Egy házaspárnak nem vót családja Tréfa
Filmográfia:
Gyerekszínház Szlovák színház Szarvason azaz a Szarvasi Regionális Színház Kht. Szlovák Színháza, tíz éve tájoló társulatnak indult, ma nemzetiségiként működik, szlovákul és magyarul játszik népszerű színdarabokat. Előadásaikkal az ország majd minden részére és a Felvidékre is eljutnak, így verve kulturális hidat a népcsoportok között. - 2004 szeptember 3-án Szarvason mutattak be egy dramatikus táncjátékot Zsofka néni meséi címmel Az alapötletet ehhez a nagybánhegyesi mesemondó asszony lánykori visszaemlékezéseiről írott könyve adta.
Irodalom:
Krupa András bevezető 1984 in Krupa András (gyűjtő, szerkesztő, kiadó) 1984 Rozprávky nanicky Zofky – Zsofka néni meséi (52 db) Békésska Caba – Békéscsaba 7-63. Értékes tudását és tehetségét felismerő kutatója szerint a mesélő mindkét nyelven gyakorlott előadó, jó érzékkel és megbízható ízléssel merített innen is onnan is, kíváló alkalmat kínálva a kutatásnak arra, hogy kutatási témákká legyenek tehetők mesekincsünk közös vonásai.
A meséihez jegyzeteket író Vera Gasparikova és Kovács Ágnes a kétnyelvű mesékből mindketten a saját anyanyelvükön elmondott meséket helyezték el az azon a nyelven mondott mesekincs kapcsolatrendszerében:
Gaspariková, Viera Slovenské kommentáre in 1984 Krupa András (gyűjtő, szerkesztő, kiadó) 1984 Rozprávky nanicky Zofky – Zsofka néni meséi (52 db) Békésska Caba – Békéscsaba 280-307. Szlovák sajátosságaiként, a jellegzetesen rímes szlovák bevezető és befejező formulákat, mutatta ki. Ezeket nem használta a legendameséknél, a hiedelemtörténeteknél vagy a demonológikus elemekkel átszőtt varázsmeséknél.
Kovács Ágnes Jegyzetek Drágos Zsófia meséihez 1984 in Krupa András (gyűjtő, szerkesztő, kiadó) 1984 Rozprávky nanicky Zofky – Zsofka néni meséi (52 db) Békésska Caba – Békéscsaba 308-330. Ő úgy vélte, hogy Drágos Zsófia kétnyelvű meséi a magyar népmesekutatás számára is jelentősek, mégha nagyobb részük a szlovák mesekincsbe tartozik is. Tündérmeséi párhuzamait a szlovák mesekincsben lelhetjük fel, míg tréfás meséinek rokonait a legkorábbi magyar tréfásmesék közt találhatjuk fel.Szereplők. Gazda - Kürthy Lajos Gazdasszony - Dósa Zsuzsa Fiú - Varga Viktor Lányok - Dunai Krisztina, Sutyinszky Ildikó, rendező Gergely László