Leírás
Fülöp Pálné Nász Veronika 1936-ban Tarnaszentmiklóson, földműves családban született. A szövés mesterségével anyai nagyanyja ismertette meg. Amikor a család Hevesre költözött egyre közelebb került a Hevesi Háziipari Szövetkezethez, majd a szövetkezet tagja lett. A szövést, a mintaszerkesztést, a díszítési technikákat a szövetkezetben sajátította el. Tanítómesterei Tompa Béláné és Tóth Mária voltak. Az 1978-ban elvégzett Népművészeti Akadémián gyakorlati tudását elméleti ismeretekkel gyarapította. A valódi szakmai kihívás életében akkor kezdődött, amikor önálló tervezői munkát kapott. Forrásanyagát az átányi törölköző minták, illetve a palóc párnavégek és derékaljak csíkritmusai adták. Kedvenc motívuma a kerekrózsa, a szegfű és a rozmaring. Az átírt csíkritmusok legsikeresebb alkalmazója. Szívesen használja a „csík a csíkban” elnevezést, amely konyhai garnitúráinak és szádáinak legszebb díszítményei. Nagy hozzáértéssel alkalmazza az azsúrdíszítést, az utóbbi időben a megszakított azsúrokat. Jellemző lakásdíszítő textiljeinek „veretes” alapja, melyet ripsszel és különböző befűzésekkel ér el. Munkáival hazai és külföldi kiállításokon nagy sikereket ért el. Szakmai barátság fűzi alkotótársaihoz, elsősorban Hegedűs Jánosné, Kiss Lajosné és Pataki Miklósné szövő-hímző népművészekhez. Szívesen tanítja a gyermekeket a szövés alapismereteire, akik gyorsan képesek elsajátítani a kézi szövés egyszerű alapfogásait. A népi iparművész címet 1955-ben kapta meg.Fülöp Pálné Nász Veronika 1936-ban Tarnaszentmiklóson, földműves családban született. A szövés mesterségével anyai nagyanyja ismertette meg. Amikor a család Hevesre költözött egyre közelebb került a Hevesi Háziipari Szövetkezethez, majd a szövetkezet tagja lett. A szövést, a mintaszerkesztést, a díszítési technikákat a szövetkezetben sajátította el. Tanítómesterei Tompa Béláné és Tóth Mária voltak. Az 1978-ban elvégzett Népművészeti Akadémián gyakorlati tudását elméleti ismeretekkel gyarapította. A valódi szakmai kihívás életében akkor kezdődött, amikor önálló tervezői munkát kapott. Forrásanyagát az átányi törölköző minták, illetve a palóc párnavégek és derékaljak csíkritmusai adták. Kedvenc motívuma a kerekrózsa, a szegfű és a rozmaring. Az átírt csíkritmusok legsikeresebb alkalmazója. Szívesen használja a „csík a csíkban” elnevezést, amely konyhai garnitúráinak és szádáinak legszebb díszítményei. Nagy hozzáértéssel alkalmazza az azsúrdíszítést, az utóbbi időben a megszakított azsúrokat. Jellemző lakásdíszítő textiljeinek „veretes” alapja, melyet ripsszel és különböző befűzésekkel ér el. Munkáival hazai és külföldi kiállításokon nagy sikereket ért el. Szakmai barátság fűzi alkotótársaihoz, elsősorban Hegedűs Jánosné, Kiss Lajosné és Pataki Miklósné szövő-hímző népművészekhez. Szívesen tanítja a gyermekeket a szövés alapismereteire, akik gyorsan képesek elsajátítani a kézi szövés egyszerű alapfogásait. A népi iparművész címet 1955-ben kapta meg.
1986-ban, elsősorban csíkritmusos szövéseinek elismeréseként a Népművészet Mestere lett.
