A kiválasztott menüpont tartalma a menüsor alatt látható.

Település:   
Megye:
Ország:
Díjazási év:
Műfajcsoport:
Műfaj:
Születési év: 1918
Halálozási év: 1998

Leírás

Id. Fazekas Lajos 1918-ban Nádudvaron született, ugyanott 1998-ban hunyt el. A nádudvari Fazekas dinasztia tagjai évszázadok óta élnek és alkotnak Nádudvaron. Amint a család ma is alkotó tagjai, úgy id. Fazekas Lajos is édesapjától, legidősebb Fazekas Lajostól tanulta a mesterséget. Mindhárom fia (Lajos, István, Ferenc) is fazekas, sőt unokája ifj. Fazekas István is. A család más leszármazottai is folytatják a mesterséget. Bátyja, Fazekas István ugyancsak fazekas volt, Hajdú-Bihar megyében elsőként kapta meg a Népművészet Mestere kitüntető címet. A nádudvari fazekasokra a fekete kerámia készítése a jellemző, bár időnként készítenek mázas, vagy terrakotta kerámiákat is. A fekete kerámia titka az égetésben van, a lezárt kemencében, oxigén elvonásával jönnek létre az ú. n. füstös edények. Jellemző tárgyai a tányérok, korsók, kancsók, vizes kanták, kalapos korsók. Az edényeket díszítő motívumokat kiégetés előtt kemény folyami kaviccsal (sikálás vagy csiszolás) vitték fel az edényekre. A díszítmény elemei a stilizált vagy naturális növények, egyszerű geometrikus formák. „Id. Fazekas Lajos olyan életművel ajándékozta meg a magyar kerámia művészetet, amely egy nagy életforma váltást dolgoz fel és dokumentál a kézművesség hitelességének, a forrásként kezelt fazekasság technológiai, esztétikai értékeinek, szimbólumainak a XXI. századba való átmentésével. ”(István: 2002) 1958-ban kapta meg a népi iparművész címet.Id. Fazekas Lajos 1918-ban Nádudvaron született, ugyanott 1998-ban hunyt el. A nádudvari Fazekas dinasztia tagjai évszázadok óta élnek és alkotnak Nádudvaron. Amint a család ma is alkotó tagjai, úgy id. Fazekas Lajos is édesapjától, legidősebb Fazekas Lajostól tanulta a mesterséget. Mindhárom fia (Lajos, István, Ferenc) is fazekas, sőt unokája ifj. Fazekas István is. A család más leszármazottai is folytatják a mesterséget. Bátyja, Fazekas István ugyancsak fazekas volt, Hajdú-Bihar megyében elsőként kapta meg a Népművészet Mestere kitüntető címet. A nádudvari fazekasokra a fekete kerámia készítése a jellemző, bár időnként készítenek mázas, vagy terrakotta kerámiákat is. A fekete kerámia titka az égetésben van, a lezárt kemencében, oxigén elvonásával jönnek létre az ú. n. füstös edények. Jellemző tárgyai a tányérok, korsók, kancsók, vizes kanták, kalapos korsók. Az edényeket díszítő motívumokat kiégetés előtt kemény folyami kaviccsal (sikálás vagy csiszolás) vitték fel az edényekre. A díszítmény elemei a stilizált vagy naturális növények, egyszerű geometrikus formák. „Id. Fazekas Lajos olyan életművel ajándékozta meg a magyar kerámia művészetet, amely egy nagy életforma váltást dolgoz fel és dokumentál a kézművesség hitelességének, a forrásként kezelt fazekasság technológiai, esztétikai értékeinek, szimbólumainak a XXI. századba való átmentésével. ”(István: 2002) 1958-ban kapta meg a népi iparművész címet.A nádudvari fekete kerámia ősi gyökereinek megörökítéséért és újrafogalmazásáért 1966-ban kapta meg a Népművészet Mestere kitüntető címet.

Források

Irodalom:

Déri Múzeum, Debrecen
Déri Múzeum, Debrecen
DM V. 92.21.1. laska szűrő
72.125.1. cserép kanta
131.1.1. vizes kanta
66.14.3.1-2. kalapos korsó
66.14.2.1. köcsögváza
66.14.1.1. kalapos korsó
64.23.1. kacsaitató64.
22.1.1-2. dohánytartó
64.21.1. boroskancsó
64.20.1.1 -64.20.3.1. tejesköcsög
64.19.1.1-64.19.7.1. lekváros fazék
64.18.1.1 – 64.18.10.1. tejesköcsög
64.17.3.1. kályha csempe
64.17.2.1. váza
64.17.1.1. pálinkás butykos
61.13.1. bögre
61.12.1. bödön
61.10.1. kancsó
61.11.1. csupor
58.20.1. locsoló
58.21.1. égető forma
58.22.1. hamutartó
58.23.1. váza
58.24.1. kalapos korsó
58.25.1. bödönNépi Iparművészeti Tanács Gyűjteménye, Kecskemét
Néprajzi Múzeum, Budapest
Béres András: A nádudvari fekete kerámia Debrecen, 1965.
István Erzsébet (et. al.): Élő Népművészet Hajdú-Bihar megyében I. A Népművészet Mesterei Debrecen, 2002. 84-88.
Szabadfalvi József: A magyar fekete kerámia Budapest, 1986.
V. Szatmári Ibolya: A „nép” művészetének négy évtizede Hajdú-Bihar megyében. in. Déri Múzeum évkönyve 1983-1984. 1985.
Domanovszky György – Varga Marianna: Mai Magyar Népi Iparművészet Budapest, 1983.
Portré foto: a könyvben felcserélték! 253.l., tárgy fotó: 128.l.