A kiválasztott menüpont tartalma a menüsor alatt látható.

Település:   
Megye:
Ország:
Díjazási év:
Műfajcsoport:
Műfaj:
Születési év: 1928

Leírás

Fábián Mártonné kislánykorában ott lábatlankodott az édesanyja mellett, amikor szőtt, aztán ő is kipróbálta. A család a székely kitelepítésnek köszönhetően Bácskába került, majd Zala megyébe. A Tolna megyei Lengyelbe 1945-ben érkeztek. Itt az asszonyok-az iskolaigazgató javaslatára- elkezdtek szőni, amihez ő is csatlakozott. A TSZ megalakulása után (1962) Bonyhádra költöztek. A napi mezőgazdasági munka és a három gyermek nevelése mellett csak éjszaka volt ideje szőni. A hobbija szenvedéllyé vált. Közben gyűjtötte a székely szőttesek mintakincsét, hogy az egykori „kendedzők”, „takargatók” és párnavégek díszítményei tovább éljenek saját készítésű textiljein. A felgyűjtött mintákat kiadványban is megjelentette.Fábián Mártonné kislánykorában ott lábatlankodott az édesanyja mellett, amikor szőtt, aztán ő is kipróbálta. A család a székely kitelepítésnek köszönhetően Bácskába került, majd Zala megyébe. A Tolna megyei Lengyelbe 1945-ben érkeztek. Itt az asszonyok-az iskolaigazgató javaslatára- elkezdtek szőni, amihez ő is csatlakozott. A TSZ megalakulása után (1962) Bonyhádra költöztek. A napi mezőgazdasági munka és a három gyermek nevelése mellett csak éjszaka volt ideje szőni. A hobbija szenvedéllyé vált. Közben gyűjtötte a székely szőttesek mintakincsét, hogy az egykori „kendedzők”, „takargatók” és párnavégek díszítményei tovább éljenek saját készítésű textiljein. A felgyűjtött mintákat kiadványban is megjelentette.
A Népművészet Mestere díjat szövő tudásáért 2000-ben kapta meg.

Források

Irodalom:

Fábián Mártonné: Bukovinai andrásfalvi székely szőttesek. Szekszárd, 2000
Fábián Mártonné: Bukovinai andrásfalvi székely szőttesek. Szekszárd, 2000
Kapitány Orsolya: „…A szépség kertjében…” Népművészet mesterei a Dél-Dunántúlról. Zalai Múzeum 16, 2007, 145-160.