Díjazottak neve

Freml Erzsébet 1935. szeptember 2-án született Nagybörzsönyben. Élete java részét a helyi termelőszövetkezet alkalmazottjaként dolgozta végig, 1995 óta nyugdíjas. A népi kultúra iránti érdeklődése már fiatalkorától végigkíséri, az akkori idős emberektől és különösen édesapjától nagyon sok helyi hagyományt, történetet őrzött meg. Az 1970-ben alakult Nagybörzsönyi Német Nemzetiségi Csoportnak (és a helyi hagyományőrző Pávakörnek) a kezdetektől tagja. 1993-tól vette át a nagybörzsönyi hagyományőrző csoport vezetését. A helyi asszonykórussal, tánccsoporttal, citerazenekarral számos környékbeli falunapon és országos fesztiválon vett részt, esetenként még külföldi (Lengyelország, Ausztria) meghívásoknak is eleget tettek. Több nagybörzsönyi népszokást, dramatikus játékot is színpadra vittek (Passió-játék, betlehemes stb.) magyar és német nyelven. E hagyományőrző műsoroknak olykor egy-egy helyi mese és legenda elmondása is részét képezte. Freml Erzsébet előadói képessége is átlagon felüli, és elhivatottsága is fontos momentum az általa megőrzött folklórkincs tovább örökítését illetően. Pest vármegye (illetve a hajdani Hont vármegye és az Ipoly mente) utolsó, kiemelkedő tudású népi mesemondója. Repertoárját 135 folklórszöveg alkotja, amely más jeles mesemondókkal történő összehasonlításban is jelentősnek mondható. Részét képezi 30 mese, 71 monda, 13 népi anekdota, 9 vicc, 2 szólás és 3 igaz történet. Ezek néhány vándortörténetet leszámítva jellegzetes, tősgyökeres helyi hagyományok, autentikus nagybörzsönyi történetek. Először, az 2010-es évek közepén Koczó József vámosmikolai helytörténész közölt tőle néhány történeti mondát az Alsó-Ipoly mente regionális lapjában. Glázer Lászlóné Freml Erzsébet népi mesemondó 2024-ben kapta meg a Népművészet Mestere-címet a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet, Nagybörzsöny Község Önkormányzata, a Börzsöny Múzeum, a Meseszó Egyesület és a Magyarországi Német Nemzetiségi Önkormányzat javaslatára. Fotó: Magyar Zoltán