A kiválasztott menüpont tartalma a menüsor alatt látható.

Település:   
Megye:
Ország:
Díjazási év:
Műfajcsoport:
Műfaj:
Születési év: 1944

Leírás

Holecz Ferencné Gyepes Ilona a Nyitra megyei Alsóbodokon született 1944. október 21-én.

Szülei negyedik leánygyermeke. Édesapját nem ismerhette: ő még a kisleány születése előtt meghalt.

Tanulmányait az Alsóbodoki alapiskolában kezdte, majd Pogrányban folytatta. Az osztályfőnöke már akkor felfedezte zenei tehetségét és gyakran a kedvenc népdalát is elénekeltette vele, ez pedig nem más, mint a „Az eke a földet nem magának szántja, az anya a lányát nem magának szánja„ kezdetű népdal.

Életének – elmondása szerint – tizenötéves korától fogva meghatározója, motorja a tánc és a dal. „Nagyapja szlovák pásztorember volt, tőle tanult néhány dalt […] Öregapjának még volt dudája, s jól is énekelt. Anyja – aki fiatal korában Ipolyságon, meg Patakpusztán summáskodott – szintén jó dalos volt” – foglalja össze zenei örökségét Tari Lujza.

A dalolás – saját elbeszélése szerint – már a libapásztorkodással vált Ilonka néni mindennapjainak szerves részévé. Elmondása szerint „édesanyám dalain nőttem fel“. Rengeteg népdalt és népi játékot elsajátított édesanyjától még gyermek korában, énekelni főleg a fosztóban tanult meg.

15 esztendős korától fogva a Csemadok szervezésében több fellépésen vett részt tánccal, énekkel. Később a népdalgyűjtők, akik még az ő édesanyjához is jártak gyűjteni - Ág Tibor, Jókai Mária és Agócs Gergely – szintén felfedezték Ilonka néniben a tehetséget és a kitartást. Nagyon sok népdalt, balladát éppen tőle gyűjtöttek újra, többet pedig eleve csak ő énekelt el a gyűjtőknek. Pályafutása során rengeteg tapasztalatot és önbizalmat szerzett, s megannyi dicséretet kapott.

Ág Tibor népzenekutató biztatására 1972-ben egy tanítónővel közösen szervezték meg az alsóbodoki hagyományőrző csoportot. Ilonka néni 1979-ben vette át az asszonykórus vezetését, az együttes máig élteti, és a felnövekvő generációra hagyományozza a falu dalait, egyházi énekeit és zenés hagyományait: a „hajvillőzést”, a szálláskeresést, a passiót. Örömmel és nagy szeretettel fogadják a településre érkező, dalaikra és hagyományaikra kíváncsi látogatók sokaságát. Emellett gyakran vendégszerepelnek az országhatáron belül és kívül: „szinte minden vasárnap menni kell”. Ilonka néni szólistaként is szerepel, mindig nagy sikerrel, és tudatosan bővíti repertoárját tágabb környezete: a Zoboralja többi falvainak népdalkincsével. Így a faluban egyedüli tudója és hiteles előadója néhány régi zoborvidéki balladának, köztük a Vétessék ki szólló szívem balladájának (Megbetegült Szabó Kata a diósba).

A Magyar Népzenei Antológia bővített, digitális összkiadásában az 1997-ben vele és dalos társaival készült felvételek egész sora kapott helyet.

1967 januárjában ment férjhez. Fia, leánya, két unokája és dédunokái veszik körül mindennapjait.

Nagyon szeret dalolni, mai napig a csoport oszlopos tagja és vezetője egyaránt. A mai napig számos népdalt tanít a csoporttagjainak és az alsóbodoki gyermek csoport tagjainak is, ezzel biztosítva, hogy tudása ne menjen feledésbe.

A Népművészet Mestere díjat 2014-ben kapta meg.

1972-ben a Tavaszi szél vizet áraszt országos döntőjen a Bálint vitéz balladával nyerte meg az országos versenyt.

Holec Ilona legnagyobb eredményei:

1974. Tavaszi szél vizet áraszt népdalverseny járási, kerületi, országos – arany minősítés

1976. Tavaszi szél vizet áraszt népdalverseny járási, kerületi, országos – arany minősítés

1978. Ki mit tud – vetélkedő sorozat járási, kerületi – arany minősítés

1978. Tavaszi szél vizet áraszt népdalverseny járási, kerületi, országos – arany minősítés

1979. Csemadok 30. Évfordulója alkalmából nyújtott kiváló teljesítményéért

1982. Tavaszi szél vizet áraszt népdalverseny járási, kerületi, országos – arany minősítés

1983. Tavaszi szél vizet áraszt népdalverseny járási, kerületi, országos – arany minősítés

1985. Tavaszi szél vizet áraszt népdalverseny járási, kerületi, országos – arany minősítés

1987. Slovenský výbor zväzu družstevných roľníkov 1. helyezés

1989. Tavaszi szél vizet áraszt népdalverseny, járási, kerületi, országos – arany minősítés

1992. Vass Lajos Nagydíj

2000. Palóc gála, Eger 1. hely, arany minősítés

2002. Tavaszi szél vizet áraszt népdalverseny járási, kerületi, országos – arany minősítés

2003. Bíborpiros szép rózsa népdalvetélkedő 1. hely, arany fokozat

2003. Vass Lajos Nagydíj – másodjára

2009. Arany páva díj, Lukanénye országos minősítés

2013 - Szív, lélek, öröm.... Milan Belica, Nyitra Megye elnökének köszönőlevelét vette át a kulturális életben való kiemelkedő tevékenységért

2014. Népművészet mestere díj, Budapest

2024. Harmónia-életműdíj

Források

Irodalom:

Tari Lujza: Szlovákiai magyar népzene. Válogatás a szerző népzenegyűjtéséből (1983–2006). Dunaszerdahely, 2010.

Magyar Népzenei Antológia. Digitális összkiadás. Budapest: FolkEurópa Kiadó – MTA BTK, 2012.

http://folkloradatbazis.hu/fdb/index.php?page=search_th