Leírás
Czérna Miklós 1919. május 23-án született a Bács-Bodrog megyei Adorjánban, manapság az észak-bácskai (szerbiai) Oromhegyesen lakik. 1940-ben megnősült, de két múltán máris be kellett vonulnia katonának. A második világháború eseményei, a kaszárnyai élet, a frontszolgálat és a visszavonulás annyira meghatározó élmények lettek számára, hogy – erotikus meséi mellett – legszívesebben ezeket az anekdotává, tréfás mesévé csiszolt (igaz) történeteket adja elő. Nehéz sorsa ellenére jó kedélyű, társait mulattató ember. Bár felesége néhány évvel ezelőtti halála, az egyedüllét, betegsége megviselte, szívesen mesél, az ismerősök, a falubeliek rendszeresen járnak hozzá, szórakozási alkalom is, hogy Miklós bácsi tréfás és pajzán meséit vagy katonatörténeteit hallgassák. Sándor István kifejezésével élve Czérna Miklós is a „motorikus”, vagyis a mese előadását (eltúlzott) gesztusokkal, mimikával, testmozgással kiegészítő előadók közé tartozik. A helyi közösség ismeri és „hasznosítja” Miklós bácsi tudását. Sokszor megkérték-megkérik, hogy meséljen, énekeljen vagy „egyszerűen” csak beszéljen a régi Oromhegyesről, a régi hagyományokról. Így részt vett több alkalommal a falunapokon és különféle más vajdasági kulturális rendezvényeken. A gyakran ismételt mesemondásból adódik, hogy a közösségi folklóralkotások, a Vajdaság-szerte ismert anekdoták repertoárjában egyedivé, sajátosság válnak: az epikus vándormotívumok élményekből, tapasztalatokból és fantáziából adódó ötvözetévé vált mára számos Czérna Miklós-mese. Az elmúlt években több neves folklorista is megfordult Czérna Miklósnál. Gyűjtött nála Burány Béla, a vajdasági magyar erotikus népmesék gyűjtője és kiadója. Bodor Anikó népzenekutató a népdaltudása miatt kereste föl, és ő hívta fel a mesekutatók figyelmét a jól éneklő, jól mesélő idős férfira. 2004 májusában, augusztusában és novemberében Raffai Judit és a Hagyományok Háza két folklorista munkatársa Czérna Miklósról és történetmondásáról filmfelvételeket, alkalmanként többórányi anyagot készített. Történetmondói repertoárja mintegy félszáz szövegre tehető. Feljegyzett szövegfolklór-repertoárja: 3 mese, 7 monda, 15 egyéb történet.
A Népművészet Mestere címet 2005-ben kapta meg.
