Díjazottak neve

Bogyoszlón, paraszti családban született, itt élte a falusi gyermekek hétköznapjait, ismerkedett a paraszti munkával.  Sem a családban, sem Bogyoszlón nem volt hagyománya a fafaragásnak. Kisgyermekként,  egy fa gereblye javítása közben fedezte fel a fát, mint egy olyan anyagot, melyet saját elképzelése szerint tudott alakítani A földművelés a családfenntartás mellett egész életében faragott. Már 30 éves is elmúlt, amikor alkotásaiért elismerésben részesült. Alapító tagja volt a Háziipari szövetkezetnek. Eleinte kisebb figurális alakokat faragott, festett, vallási ihletésű kompozíciókat készített. Egyéni stílusa sokszor drámai erőt hordozó szoborkompozíciókban bontakozott ki, de a hétköznapi élet ellesett pillanatai is megörökítette. Meglátta a fában rejlő lehetőséget, beleálmodta az alkotást, „csak le kellett faragni a felesleget” vallotta. Idősebb korában, hatalmas olvasottsága révén a történelmi hagyományok felé fordult. Monumentális alkotások kerültek ki a keze alól, a Honfoglalásról, Dózsa kivégzéséről, Szigetvár ostromáról, Győr történelmi évfordulójáról. Alkotásai a magyar történelem jelentős sorsfordulóit örökítették meg, annak ellenére, hogy hétköznapjait a dunántúli kis falu jelentette, ahonnan sohasem mozdult ki. Tudását, ismereteit faragó szakkörökben adta át az utókornak. Munkásságának jelentős folytatója Pintér Jenő fafaragó, népi iparművész, a Népművészet Mestere.

Alkotásai bejárták a világot, eljutottak a brüsszeli világkiállításra, a prágai VIT-re,  Moszkvába de az Egyesült Államokba is.

A Népművészet Mestere díjat 1957-ben kapta meg.

Egyéb elismrései:
Népi Iparművész