Leírás
Zerkula János Gyimesbükkön született 1927 augusztus 27-én. Édesapja, Zerkula György halála után, 6 évesen a sógoráékhoz Hidegségszádára került. A sógora zenész volt, és kicsi korától kezdve tanította zenélni. Minden nap 10 órától egy órán át tanította, de mindig csak egy nótára, az „Aprószemű kendermag”-ra. A sógora zenélés mellett suszterkedett is. A háborúban halt meg, mikor Zerkula János 9 éves volt. Ettől kezdve nénjével Annával járt a lakodalmakba zenélni. Két osztályt végzett csak el. Látását gyerekkorától fogva fokozatosan elvesztette.
Nagyon könnyen tanult dallamokat idősebb zenészektől és mindenhonnan. Lakodalmakat, bálokat, kalákákat muzsikált végig, a halottat is muzsikaszóval kísérték a temetőbe. Feleségét (Fikó Reginát, 1922 június 3. Gyimesfelsőlok) csak annak édesapja orosz fogságból való hazatérése után vehette el, 1947-ben. Egy fiuk született György, aki zongorát tanít, de e mellett vendéglőben is játszik. Zerkula János hegedűje felépítést tekintve eltér az általánosan ismerttől, gyimesi szokásnak megfelelően egy ötödik húr is van rajta. A rendszerint a-ra hangolt húr felhangokkal dúsítja, így erősíti a hegedű hangját, jobban hallhatóvá teszi az erősítés nélkül, általában egyedül muzsikáló prímás játékát. Nem készített maga számára hangszert, csak a fiának csinált kis játékhegedűt. Mindig muzsikálásból élt, felesége néha elment a szomszédoknak szénát takarni, gyűjteni, kapálni. A lakodalom általában vasárnap 10órától hétfőn délután 3-4 óráig tartott. Játékának különlegessége abból is állt, hogy egy időben tudott hegedülni és énekelni. Gyógyítással is foglalkozott, amit még gyermekkorában édesapjától tanult, aki szanitéc volt a háborúban.
Zerkula János és felesége, Fikó Regina muzsikáját így méltatja Halmos Béla az Este a Gyimesbe' jártam hanglemez bevezetőjében: "A gyimesi hegedűstílust jelesen képviselve Zerkula János muzsikálása különleges, nem tipikus élményt is nyújt hallgatóinak. Ritka eset ugyanis, hogy egy prímás a hegedűlés mellett ugyanakkor énekeljen is... Természetesen az improvizált, a táncot követő hegedűjáték mellett a gardonozás sem mechanikusan ismétlődő ritmuselemek sorozata. A hegedű játékához és a tánchoz igazodva, azt segítve a gardonos is variál, s olykor egész bonyolult ritmusokat és a különleges hanghatásokat is hallhatunk. Zerkula János és felesége-gardonosa, Fikó Regina annak az utolsó generációnak a tagjai, akik még a hagyományos módon szerezték meg zenei ismereteiket, s akik után sajnos már nem áll ott a következő zenésznemzedék."
Magyarországpn 1989-től fogva koncertezett. Fellépett többek között a Művészetek Palotájában, a Fővárosi Művelődési Házban, a Fonó Budai Zeneházban, Romániában a bukaresti Magyar Kulturális Központban. Szerepelt Bereczki Csaba Életek éneke című dokumentumfilmjében.
A Népművészet Mestere kitüntetést 1997-ben kapta meg.
Fotó: Suzuki-Berkes Katalin