Leírás
Ifjabb Tímár János 1940-ben született a Hargita megyei Gyimesközéplokhoz (románul Lunca de Jos) tartozó Jávárdipatakán. Erdély keleti határának e székely eredetű, katolikus, magyar ajkú népessége a „gyimesi csángók”. Tímár János a muzsikálásba gyermekkorában, családjában nőtt bele – noha az erdélyi gyakorlattal ellentétben családjuk nem cigány származású muzsikus. Szülei, Tímár János „Kicsike” és Tímár Jánosné Csorba Anna az 1900-as évek elején születtek Gyimesben, s jó emlékezetű hagyományőrzői voltak e tájegységnek. Édesapja furulyás és édesanyja énekes dallamait 1962-ben Kallós Zoltán gyűjtötte, s e felvételeken már hallható a 22 éves ifjabb Tímár János gardon kísérete (ld. a Kallós Archívum felvételein). Bátyja, Tímár Viktor szintén tovább viszi ezt a zenei hagyományt, furulyásként, hegedűsként 2007-ben kapta meg a Népművészet Mestere kitüntetést.
Tímár János – bár furulyán is játszott és énekelt – leginkább bátyja hegedű- vagy furulyajátékát kísérte gardonon.
A gardon pálcával megszólaltatott – csellóhoz hasonló – húros hangszer, melynek négy bél húrja azonos alaphangra van hangolva. A pálcával a húrokat megütve, s egy vékonyabb húrt két újjal megcsípve szolgáltatja a zenész a ritmust. A gardon, mint egy dallamhangszert kísérő ritmushangszer használata Kelet-Erdélyben: Csíkban, Gyergyóban és Gyimesben a 20. század elején még általános volt. Használata mára visszaszorult, azonban Gyimesben még a 21. század első évtizedeiben is elég sok kiváló gardonos működik. Ezek között az egyik kiemelkedő zenész Tímár János.
A Tímár-fivérek kettősét „kikristályosodott együttesnek” nevezi Juhász Zoltán, aki így ír 1999-ben a Gyimesben ma is általános zenei hagyományról: „a régi, zenei önellátásra épülő zenei világ jelenik meg a ma is sokaktól hallható gazdag furulyajátékban, az alkalmilag, családi vagy baráti alapon könnyedén kialakuló együttesekben is. A Tímár-fivérek, akik ma is aktív, félhivatásos, de nem cigány zenészek, ilyen minőségükben szintén inkább hegedű-gardon felállásban játszanak, bár az idősebbek időnként kérik még, hogy furulyáljanak is.”
A könnyen kialakuló alkalmi együttesek példája lehet az a közös lemezfelvétel, melyen Tímár János gardonosként a gyimesbükki furulyás, Karácsony Lázár – aki maga is megkapta a Népművészet Mestere kitüntetést 2013-ban -- játékát is kíséri. (Gyimesi népzene. Gyimesbükk- Hidegség)
A Tímár testvérpár rendszeres zenésze volt az 1960-as évektől a gyimesi hagyományos báloknak, zenés-táncos alkalmaknak. Az 1990-es évektől megrendezésre kerülő gyimesi tánctáborokban rendszeresen tanítottak hegedűt, furulyát, gardont és kísérőzenészként is közreműködtek. Szintén az 1990-es évektől fogva számos magyarországi fellépés alkalmával szerepeltek. Rendszeres fellépői voltak az évente megrendezésre kerülő Csángó Bálnak és a Táncháztalálkozónak.
A Népművészet Mestere kitüntetést 2010-ben kapta meg.
fotó: Suzuki-Berkes Katalin
