A kiválasztott menüpont tartalma a menüsor alatt látható.

In order to provide you with the best online experience this website uses cookies.

Weboldalunkon a böngészés optimalizálása érdekében sütiket használunk. Bővebben   
Elfogadom

Díjazottak neve

Darmo István

Darmo István
Település:   
Megye:
Ország:
Díjazási év:
Műfajcsoport:
Műfaj:
Születési év: 1913
Halálozási év: 2007

Leírás

Darmo István Sajószárnyáról elszármazott katolikus család egyetlen fiúgyermekeként 1913. július 18-án született Rozsnyón, és 2007. novemberében hunyt el a pelsőci öregotthonban. Ősei hosszú generációkra visszamenőleg pásztorkodásból éltek, maga is egész életében pásztorkodással foglalkozott a Rozsnyói-medencében, illetve a környező szlovák lakta vidékeken. Krasznahorkaváralján nevelkedett, majd a katonaságban és a hadifogságban töltött el nyolc évet. Kétszer nősült, második feleségével 1963-ban költöztek végleges lakóhelyükre, a Sajóháza melletti „Darmo-tanyára”. Darmo István a tradicionális gömöri pásztorság emblematikus egyénisége: a környéken haláláig tudós pásztor hírében állt, akit állatgyógyítás és rontáselhárítás céljából is sokan felkerestek. Hiedelemtudását archaizmusok sokasága fémjelzi, s esetenként a szlovák népi kultúra hatása is felbukkan benne. Folklorisztikai felfedezése a harmadik évezredre tehető, 87 esztendős korában járt nála első ízben néprajzos. Mint történetmondó, egyike a magyar folklórtörténet legjelentősebb adatközlőinek: egyéniségmonográfiájában 340 tőle származó epikus alkotás szerepel.Darmo István Sajószárnyáról elszármazott katolikus család egyetlen fiúgyermekeként 1913. július 18-án született Rozsnyón, és 2007. novemberében hunyt el a pelsőci öregotthonban. Ősei hosszú generációkra visszamenőleg pásztorkodásból éltek, maga is egész életében pásztorkodással foglalkozott a Rozsnyói-medencében, illetve a környező szlovák lakta vidékeken. Krasznahorkaváralján nevelkedett, majd a katonaságban és a hadifogságban töltött el nyolc évet. Kétszer nősült, második feleségével 1963-ban költöztek végleges lakóhelyükre, a Sajóháza melletti „Darmo-tanyára”. Darmo István a tradicionális gömöri pásztorság emblematikus egyénisége: a környéken haláláig tudós pásztor hírében állt, akit állatgyógyítás és rontáselhárítás céljából is sokan felkerestek. Hiedelemtudását archaizmusok sokasága fémjelzi, s esetenként a szlovák népi kultúra hatása is felbukkan benne. Folklorisztikai felfedezése a harmadik évezredre tehető, 87 esztendős korában járt nála első ízben néprajzos. Mint történetmondó, egyike a magyar folklórtörténet legjelentősebb adatközlőinek: egyéniségmonográfiájában 340 tőle származó epikus alkotás szerepel.Mint mesemondó és hagyományőrző pásztor 2004-ben részesült a Népművészet Mestere kitüntetésben.

Források

Irodalom:

Interjú: Új szó, 2003. november 6.
Interjú: Új Szó, 2004. szeptember 22.
Filmrészlet: Boszorkányos Palócország. Budapest, 2004.
Magyar Zoltán–Varga Norbert: Három szem klokocska. Egy gömöri pásztor hiedelemvilága és történetei. Budapest, 2006. Gondolat Kiadó–Európai Folklór Intézet.
Magyar Zoltán: Bebek juhász kincse. Népmondák Rozsnyó vidékén. Dunaszerdahely, 2010. Lilium Aurum Kiadó.
Varga Norbert: Fejezetek Gömör és Nógrád pásztorságának hitvilágából I. In: Gömörország II./3. 2001. 9-17.
Varga Norbert: Fejezetek Gömör és Nógrád pásztorságának hitvilágából II.In: Gömörország II./4. 2001. 47-52.Varga Norbert: Fejezetek Gömör és Nógrád pásztorságának hitvilágából III.In: Gömörország III./1. 2002. 46-52.Varga Norbert: SzentGyörgy napkor, kihajtáskor. (Az állatok első kihajtásának hiedelmei.) In: Gömörország VI./1. 2005. 28-29.
Varga Norbert: Darmo István, a Népművészet mestere. In: GömörországVI./1. 2005. 90.