Leírás
Varga II. László 1919-ben született Szarvason, 2005-ben halt meg Orosházán. Tehetsége már általános iskolás korában megmutatkozott, tanára megbízásából társainak rajzórákat adott 5-6. osztályos korában. A II. világháborúban orosz hadifogolyként kezdett faragni majd folyamatosan képezte magát. A Szarvasi Háziipari Szövetkezet közbenjárására kerültek szobrai először a Népi Iparművészeti Tanács szakmai zsűrije elé, még abban az évben megkapta a népi iparművész címet. Elsősorban figurális kisplasztikákat munkákat készít, ember és állat alakokat formál. A dolgozó, tevékenykedő embert ábrázolja kiváló megfigyelő képességgel, humorral. Erőssége a pillanat megörökítése szobor formában. Minden kis szobra más és más, soha nem készít két azonos figurát. Nem túl részletezőek a szobrai, nagyobb síkokra tagolt felületekkel alakítja figuráit. Alapanyagai a hárs körte és diófa. Ismereteit, tapasztalatait, technikai tudását szívesen adta át a fiataloknak. Egyéni kiállítása volt Szarvason, Mezőkovácsházán, Békéscsabán és Csabacsűdön. A Békés Megyei Népművészeti Egyesülettel csoportos bemutatókon is részt vett. 1957-ben megkapta a népi iparművész címet.Varga II. László 1919-ben született Szarvason, 2005-ben halt meg Orosházán. Tehetsége már általános iskolás korában megmutatkozott, tanára megbízásából társainak rajzórákat adott 5-6. osztályos korában. A II. világháborúban orosz hadifogolyként kezdett faragni majd folyamatosan képezte magát. A Szarvasi Háziipari Szövetkezet közbenjárására kerültek szobrai először a Népi Iparművészeti Tanács szakmai zsűrije elé, még abban az évben megkapta a népi iparművész címet. Elsősorban figurális kisplasztikákat munkákat készít, ember és állat alakokat formál. A dolgozó, tevékenykedő embert ábrázolja kiváló megfigyelő képességgel, humorral. Erőssége a pillanat megörökítése szobor formában. Minden kis szobra más és más, soha nem készít két azonos figurát. Nem túl részletezőek a szobrai, nagyobb síkokra tagolt felületekkel alakítja figuráit. Alapanyagai a hárs körte és diófa. Ismereteit, tapasztalatait, technikai tudását szívesen adta át a fiataloknak. Egyéni kiállítása volt Szarvason, Mezőkovácsházán, Békéscsabán és Csabacsűdön. A Békés Megyei Népművészeti Egyesülettel csoportos bemutatókon is részt vett. 1957-ben megkapta a népi iparművész címet.1965-ben lett a Népművészet Mestere díj tulajdonosa.
