Leírás
Újvárosi Imre Hajdúnánáson született 1939-ben, Debrecenben hunyt el 1997-ben. Hajdúnánásról fiatalon elkerült, műszerészként kezdett el dolgozni a MEDICOR Orvosi Műszergyárban. A bőrrel kedvtelésből kezdett el foglalkozni, autodidakta módon tanulta a mesterséget. Hosszú időn keresztül önerőből szerezte meg ismereteit a szellemi és tárgyi népművészetről. Sokat olvasott, kutatott könyvtárakban, múzeumi gyűjteményekben. Saját önéletrajza szerint 16 év tanulás után érezte úgy, hogy kellő ismereteket szerzett ahhoz, hogy önállóan is tudjon dolgozni. Eleinte muzeális tárgyak rekonstrukcióját végezte, főleg az állattartás eszközeivel foglalkozott-csengők, kolompok bőrmunkái, sallangok, csikóbőrös kulacsok. Később önálló alkotásokat készített, sikerült önálló stílust kialakítania. Szívesen készített néprajzi szempontból hiteles, de megjelenésükben és funkciójukban újszerű tárgyakat (övek, táskák, tarisznyák). 1977-től önálló alkotóként dolgozott. Ismereteit szívesen adta át tanítványainak, akár műhelyében vagy az általa vezetett szakkörökben. 1976-ban megkapta a népi iparművész címet.Újvárosi Imre Hajdúnánáson született 1939-ben, Debrecenben hunyt el 1997-ben. Hajdúnánásról fiatalon elkerült, műszerészként kezdett el dolgozni a MEDICOR Orvosi Műszergyárban. A bőrrel kedvtelésből kezdett el foglalkozni, autodidakta módon tanulta a mesterséget. Hosszú időn keresztül önerőből szerezte meg ismereteit a szellemi és tárgyi népművészetről. Sokat olvasott, kutatott könyvtárakban, múzeumi gyűjteményekben. Saját önéletrajza szerint 16 év tanulás után érezte úgy, hogy kellő ismereteket szerzett ahhoz, hogy önállóan is tudjon dolgozni. Eleinte muzeális tárgyak rekonstrukcióját végezte, főleg az állattartás eszközeivel foglalkozott-csengők, kolompok bőrmunkái, sallangok, csikóbőrös kulacsok. Később önálló alkotásokat készített, sikerült önálló stílust kialakítania. Szívesen készített néprajzi szempontból hiteles, de megjelenésükben és funkciójukban újszerű tárgyakat (övek, táskák, tarisznyák). 1977-től önálló alkotóként dolgozott. Ismereteit szívesen adta át tanítványainak, akár műhelyében vagy az általa vezetett szakkörökben. 1976-ban megkapta a népi iparművész címet.
1988-ban kapta meg a Népművészet Mestere címet sokoldalú bőrdíszműves tevékenysége elismeréseként.
