A kiválasztott menüpont tartalma a menüsor alatt látható.

Település:   
Megye:
Ország:
Díjazási év:
Műfajcsoport:
Műfaj: ,
Születési év: 1923

Leírás

Tamás László apja férfiszabó volt, így érthető volt, hogy fiát is annak szánta. A hat elemi elvégzése után a fiú elszegődött szabóinasnak, majd rövid időn belül otthagyva, nagybátyjához Tamás József fazekas mesterhez ment, hogy kitanulja nála a mesterséget. Az inasévek után a szekszárdi Steig Istvánhoz ment, akinek az elődei fehéredényesek voltak. Az itt töltött két év alatt megtapasztalta, hogy a mesterségben ne csak a megélhetés forrását lássa, hanem kíváncsiságának és kísérletező kedvének is utat engedjen. Ennek köszönhető, hogy a fazekasság mellé a kályhás mesterséget is kitanulta Simontornyán Lukács János kályhás műhelyében. A két mesterségből nyolcévi tanulás után tett mestervizs-gát. Ezután arra törekedett, hogy önállóan dolgozhasson egy saját műhelyben. Erre 1948-ban nyílt lehetősége, amikor Bátaszéken egy megüresedett fazekas házba beköltözött. Először, mint kisiparos vásárra termelt, hogy megélhetését biztosítsa. Munkásságának ezt az első időszakát a sárközi kerámia tömeges gyártása jellemezte. 1952-ben Kaposvárra hívták a frissen megalakult szövetkezetbe szakmai irányítónak. A somogyi fazekasokkal megisme-rtette a sárközi kerámia technológiáját, így a szövetkezet e „díszműáruval” piacot is hódított.Tamás László apja férfiszabó volt, így érthető volt, hogy fiát is annak szánta. A hat elemi elvégzése után a fiú elszegődött szabóinasnak, majd rövid időn belül otthagyva, nagybátyjához Tamás József fazekas mesterhez ment, hogy kitanulja nála a mesterséget. Az inasévek után a szekszárdi Steig Istvánhoz ment, akinek az elődei fehéredényesek voltak. Az itt töltött két év alatt megtapasztalta, hogy a mesterségben ne csak a megélhetés forrását lássa, hanem kíváncsiságának és kísérletező kedvének is utat engedjen. Ennek köszönhető, hogy a fazekasság mellé a kályhás mesterséget is kitanulta Simontornyán Lukács János kályhás műhelyében. A két mesterségből nyolcévi tanulás után tett mestervizs-gát. Ezután arra törekedett, hogy önállóan dolgozhasson egy saját műhelyben. Erre 1948-ban nyílt lehetősége, amikor Bátaszéken egy megüresedett fazekas házba beköltözött. Először, mint kisiparos vásárra termelt, hogy megélhetését biztosítsa. Munkásságának ezt az első időszakát a sárközi kerámia tömeges gyártása jellemezte. 1952-ben Kaposvárra hívták a frissen megalakult szövetkezetbe szakmai irányítónak. A somogyi fazekasokkal megisme-rtette a sárközi kerámia technológiáját, így a szövetkezet e „díszműáruval” piacot is hódított.
Tamás Lászlót a sárközi kerámia mellett egyre intenzívebben foglalkoztatta az ónmázas technológia, amit sajnos a Steig műhelyben csak meglesni tudott, de a féltve őrzött titkot megtudni nem sikerült.
Kísérletekbe kezdett, a Néprajzi és az Iparművészeti Múzeum kiállításait, majd raktári anyagát kutatta, hogy a habánok hagyatékát minél alaposabban megismerje. Munkáját Kresz Mária, Duma György és Katona Imre segítette.
Kutató és feldolgozó munkájának eredményeként az 1970-es évek közepére a Kaposvári Fazekas Háziipari Szövetkezet a poszthabán kerámia központjává vált. Keze alatt nagyon sok fiatal tanulta ki a fazekas mesterséget és váltak mesterükhöz hasonlóan minősített alkotókká.
A Népművészet Mestere díjat fazekas tudásáért 1956-ban kapta meg.

Források

Irodalom:

Domanovszky György-Varga Marianna: Mai magyar népi iparművészet, 1983
Kapitány Orsolya: 75 éves Tamás László fazekas, a Népművészet Mestere (A Rippl-Rónai Múzeumban rendezett gyűjteményes kiállítás katalógusa), 1998
Kapitány Orsolya: „…A szépség kertjében…” Népművészet mesterei a Dél-Dunántúlról. Zalai Múzeum 16, 2007, 145-160.

Tárgyak a Janus Pannonius Múzeum (JPM) Néprajzi Gyűjteményében: 
64.18.54.-kistál
64.18.55.-köcsög

Tárgyak a Rippl-Rónai Múzeum (RRM) Néprajzi Gyűjteményében
99.5.1.-falitányér
99.5.2.1-3.-kávéskészlet (hiányos)
99.5.3.1-14.-étkészlet
99.5.4.-kistányér
99.5.5.-kistányér
99.5.6.-ptikaedény
99.5.7.-99.5.10.-kistányé (4 db)
99.5.11.1. teáskanna
99.5.11.2. tejkiöntő
99.5.11.3.1-2.-teáscsésze alátéttel
99.5.11.4.-teáscsésze
99.5.12. patikaedény
99.5.13.-göbmhasú edény
99.5.14.-oválkorsó
99.5.15.-szűknyakú kisváza
99.5.16.-99.5.18.-váza (3 db)
99.5.19.-99.5.20.-talpas váza (2 db)
99.5.21.-váza
99.5.22.1-2.-leveses tál
99.5.23.1-3.-fűszerszoró
99.5.24.-tál
99.5.25.1-2.-bonbonier
2001.1.1.-bokály
2001.2.1.-bokály
2001.3.1.-5-reggelizőkészlet
2001. 4.1.-dísztányér
2001.5.1.-pálisnkás kupica
2001.6.1.1-4. pálinkás korsó poharakkal
2001.7.1.-kistányér
2001.7.2.-kistányér
2001.7.3.-szoszós tál
2001.7.4.-pecsenyés tál
2001.7.5.-habán váza
2001.7.6.-2001.7.7.-bokály (2 db)
2001.7.8.-sárközi tál
2001.7.9.-habán falitányér
2001.7.10-2001.7.14.-tányér (8 db)
2001.7.15.-váza
2001.7.16.-2001.7.18.-falikép (3 db),
2003.1.1.-Tál

Tárgyak a Népi Iparművészeti Múzeum (NIM) gyűjteményében:
1/187- habán butykos
1/192- habán gyertyatartó
1/220- habán korsó
1/306- habán patikaedény
1/371- habán óriás bokály
1/372- habán óriás kancsó
1/373- kék óriás kancsó
1/543- habán mokkás készlet
1/544- habán teáskészlet
1/549- habán korsó
1/558- kék bronzfedeles habán korsó,
1/877- 1/883-ig - habán fedeles patikaedények (7 db)
1/1014-1/1023-ig-habán patikaedények (10 db)
1/1024- habán bronzfedeles edény
1/1025- habán bronzfedeles edény
1/1026-1/1028- habán gyertyatartók (3 db)

1/1031-1/1034- habán falitálak (4 db)
1/1036- habán teáskészlet,
1/1037- habán étkezőkészlet
1/1038- habán söröskészlet
1/1040- habán bronzfedeles edény
1/1042-1/1043- habán bronzfedeles edény
1/1045-1/1051- sárközi bokály (7 db)
1/1052-1/1060-ig sárközi tál (9 db)
1/1176-1/1177- habán bronzfedeles edény
1/1295- sárközi mélytál
1/1296 - habán falitál
1/1300- habán falitál
1/1303-1/1307- habán patikaedény (5 db)
1/2174-1/2175-ig sárközi tálak (2 db)
1/2176- tésztaszűrő
1/2177- sárközi bokály
1/2178- zsirosbödön