Leírás
Petróczy Andrásné Bocsó Rozália (Karancskeszi, 1919. március 23. – Karancskeszi, 1989. december 15.) tősgyökeres karancskeszi családba született. Férje Petróczy András bányászként dolgozott. Ő háztartásbeliként látta el a családot, egy fiúgyermekük született. Az éneklés szeretetét és dalait édesanyjától örökölte. Iskolás korában, később eladó lányként a többieket karolva, majd asszonyként a helyi pávakörben is kitűnt kivételes hangja, biztos tudása. A televízió ”Röpülj páva!” című műveltségi vetélkedőjére férje nevezte. A tatai elődöntő (1969. december 8.), majd salgótarjáni a középdöntő (1970. március 8.) után Sopronban lépett színpadra a döntőben 1970. március 29-én. A „Sej, búra, búra, búbánatra születtem…”, illetve az „Ősz az idő, ködös nagyon…” kezdetű népdalokat énekelte, melyek a Béres János és Lengyelfi Miklós által szerkesztett Röpülj páva I-II. (Zeneműkiadó, 1970) című kiadványban is helyet kaptak. A tradíciót nemcsak dalban őrizte és mutatta meg az utókornak:1972-ben ő volt azt egyik főszereplője a karancskeszi keresztelőről készült néprajzi kisfilmnek, mely a Magyar Televízió megbízásából, Vass Lajos szakmai vezetésével készült.Petróczy Andrásné Bocsó Rozália (Karancskeszi, 1919. március 23. – Karancskeszi, 1989. december 15.) tősgyökeres karancskeszi családba született. Férje Petróczy András bányászként dolgozott. Ő háztartásbeliként látta el a családot, egy fiúgyermekük született. Az éneklés szeretetét és dalait édesanyjától örökölte. Iskolás korában, később eladó lányként a többieket karolva, majd asszonyként a helyi pávakörben is kitűnt kivételes hangja, biztos tudása. A televízió ”Röpülj páva!” című műveltségi vetélkedőjére férje nevezte. A tatai elődöntő (1969. december 8.), majd salgótarjáni a középdöntő (1970. március 8.) után Sopronban lépett színpadra a döntőben 1970. március 29-én. A „Sej, búra, búra, búbánatra születtem…”, illetve az „Ősz az idő, ködös nagyon…” kezdetű népdalokat énekelte, melyek a Béres János és Lengyelfi Miklós által szerkesztett Röpülj páva I-II. (Zeneműkiadó, 1970) című kiadványban is helyet kaptak. A tradíciót nemcsak dalban őrizte és mutatta meg az utókornak:1972-ben ő volt azt egyik főszereplője a karancskeszi keresztelőről készült néprajzi kisfilmnek, mely a Magyar Televízió megbízásából, Vass Lajos szakmai vezetésével készült.
Petróczy Andrásné 1970-ben nyerte el a Népművészet Mestere kitüntető címet.
