A kiválasztott menüpont tartalma a menüsor alatt látható.

Település:   
Megye:
Ország:
Díjazási év:
Műfajcsoport:
Műfaj:
Születési év: 1947

Leírás

Ország László 1947-ben, Kunszentmárton tanyavilágában született, ma is ott él Csenged városrészben. Gyermekkorában megismerte a XX. század tanyavilágának paraszti életformáját, annak minden nehézségét és gyönyörűségét. Mindez nagy hatással volt rá, és meghatározta a népi hagyományokhoz való kötődését, alkotói szemléletét. Házasságkötése és gyermekei születése után felhagyott eredeti szakmájával (állattenyésztő üzemmérnök), és autodidakta módon képezte magát, a népművészettel, a hímzéssel foglalkozott.Ország László 1947-ben, Kunszentmárton tanyavilágában született, ma is ott él Csenged városrészben. Gyermekkorában megismerte a XX. század tanyavilágának paraszti életformáját, annak minden nehézségét és gyönyörűségét. Mindez nagy hatással volt rá, és meghatározta a népi hagyományokhoz való kötődését, alkotói szemléletét. Házasságkötése és gyermekei születése után felhagyott eredeti szakmájával (állattenyésztő üzemmérnök), és autodidakta módon képezte magát, a népművészettel, a hímzéssel foglalkozott.
Tanítómestereinek Borbély Jolán etnográfust, Fehér Máriát a jászberényi Tanítóképző Főiskola kézimunkatanárát és Szepesvári Lászlónét a Népművészet Mesterét tekinti. Alkotó-tervező munkájában nagy hatással volt munkásságára szűkebb környezete, a Jászság és a Kiskunság hímzés hagyományainak megismerése. Kutató, gyűjtő munkája eredményeként a legbonyolultabb hímzések, szálhúzásos-vagdalásos, pókkötéses, a felújított hálócsipke remekművei kerülnek ki keze alól.
Alkotó és tudományos munkája mellett jelentős szerepet vállal a népművészeti mozgalomban. 1984-ben megszervezte a Szolnok megyei Népművészeti Egyesületet, 2002-től szakköröket vezet, létrehozta a Csenged Népművészeti Egyesületet, foglalkozik a kapuvári parasztkultúra textiles hagyományinak felújításával. Több mint 100 hazai és külföldi kiállításon, pályázaton vett részt, 33 díjat kapott. Az Országos Népművészeti Kiállításon 1984-ben és 1985-ben Gránátalma-díjas lett.
2003-ban kiemelkedő munkásságáért a népművészek közül elsőként kapta meg a Magyar Kultúra Lovagja címet.
Népi Iparművész: 1984.Népművészet Mestere: 2007.