A kiválasztott menüpont tartalma a menüsor alatt látható.

Település:   
Megye:
Ország:
Díjazási év:
Műfajcsoport:
Műfaj:
Születési év: 1917
Halálozási év: 1993

Leírás

Kovács József szülei cselédek voltak, három leánytestvérével nevelkedett. Apja juhászként dolgozott, anyja háztartásbeliként. A hat elemi elvégzése után apja mellett bojtárkodott. Itt kezdett el faragni. Közben a szüleivel Mernyeszentmiklósra költözött. Itt ismerkedett meg leendő feleségével, Táskai Juliannával is, akivel 1946 őszén kötött házasságot. A TSZ megalakulá-sáig 3-4 hold földön gazdálkodtak. Közben faragott, és alapító tagja lett a Népművészek Háziipari Szövetkezetének Budapesten. Egyre több munkát kapott, főfoglalkozású faragóvá vált. Mesterének Tóth Mihály lászlómajori faragót tekintette. Csontot, szarut egyaránt díszített, de magas szintű stilizáló képessége, egyéni szemlélete a fából készült tárgyain teljesedett ki. A dobozainak fedelét plasztikákkal tette hangsúlyossá, melyek témáit a pásztoréletből merítette. Jól felépített kompozícióiban a növényi ornamentika keretként szolgált, a központi figuráinak megjelenítéséhez. Művészetét letisztult formák, egyéni hangvétel jellemezte. Többször szerepelt az id. Kapoli Antal Országos Faragó Pályázaton, ahol kétszer kapta meg az I. díjat (1965, 1974.).Kovács József szülei cselédek voltak, három leánytestvérével nevelkedett. Apja juhászként dolgozott, anyja háztartásbeliként. A hat elemi elvégzése után apja mellett bojtárkodott. Itt kezdett el faragni. Közben a szüleivel Mernyeszentmiklósra költözött. Itt ismerkedett meg leendő feleségével, Táskai Juliannával is, akivel 1946 őszén kötött házasságot. A TSZ megalakulá-sáig 3-4 hold földön gazdálkodtak. Közben faragott, és alapító tagja lett a Népművészek Háziipari Szövetkezetének Budapesten. Egyre több munkát kapott, főfoglalkozású faragóvá vált. Mesterének Tóth Mihály lászlómajori faragót tekintette. Csontot, szarut egyaránt díszített, de magas szintű stilizáló képessége, egyéni szemlélete a fából készült tárgyain teljesedett ki. A dobozainak fedelét plasztikákkal tette hangsúlyossá, melyek témáit a pásztoréletből merítette. Jól felépített kompozícióiban a növényi ornamentika keretként szolgált, a központi figuráinak megjelenítéséhez. Művészetét letisztult formák, egyéni hangvétel jellemezte. Többször szerepelt az id. Kapoli Antal Országos Faragó Pályázaton, ahol kétszer kapta meg az I. díjat (1965, 1974.).
A Népművészet Mestere díjat faragó tudásáért 1970-ben kapta meg.

Források

Irodalom:

Kapitány Orsolya: „…A szépség kertjében…” Népművészet mesterei a Dél-Dunántúlról. Zalai Múzeum 16, 2007, 145-160.

Dokumentumok a Rippl-Rónai Múzeum Néprajzi Gyűjteményében

NA: 2545-2007- Életrajz

Összeállította: Menye, Kovács Tiborné 2006-ban „A szépség kertjében” Népművészet Mesterei a Dél-Dunántúlról című kiállításhoz.

Tárgyak a Népi Iparművészeti Múzeum (NIM) gyűjteményében:

2/433- irattartó doboz

2/438-vésett doboz

2/439- ovál, vésett doboz

2/595- faragott doboz

2/690-kerek doboz

2/705-doboz

2/706-kerek doboz

2/734- kerek doboz

2/865-867-bonbobier (3 db)

2/924-doboz tetővel

2/974-doboz figurális tetővel

2/975-áttört falikép

2/1024-disznópásztor doboz

2/1025-kukoricamorzsoló figura

2/1040-1041-doboz (2 db)

2/1062-doboz figurális tetővel

2/1063-doboz (szamárfogat)

2/1064-doboz (vándor)

2/1162-doboz