Leírás
Keszei Sándorné Pusztai Irma: (Csernec/ma Muraszemenye, 1927. április 11. – Nagykanizsa, 2006.február 21.) A hímzéssel édesanyja ismertette meg már ötéves korában, akkoriban még az iskolában is órarend szerint oktatták a kézimunkát. A polgári iskolát Nagykanizsán, a tanítóképzőt Zalaegerszegen végezte, természetesen mindenütt tananyag volt a hímzés. A tanítóképző elvégzése után került Muraszemenyére, ahol 1947-től 50-ig tanított. Majd Egyedután huszonöt évig, végül Letenyén tíz esztendeig tanított. Ahol csak megfordult, mindenütt oktatott hímzést az iskolában. Felnőttekkel 1952-től foglalkozott. A Népművelési Intézet tanfolyamain vett részt Budapesten, Balatonalmádiban, Velemben, A-kategóriás szakkörvezetői vizsgát tett, és működési engedélyt szerzett. Mindenütt a zalai hímzéseket oktatta: a hetésit, a Zalaapáti-környéki fehérhímzést, a Letenye-környéki és a halápi színes hímzéseket. Céljának tekintette ezeknek az akkor még kevéssé ismert mintakincsnek az országos megismertetését. Munkáit soha nem adta el, csak ajándékozta. Az 1960-as évek végétől a megyei díszítőművészeti szakbizottság vezetője volt. A népi iparművész címet 1974-ben nyerte el. Munkásságáért 1975-ben Állami Díjat kapott.Keszei Sándorné Pusztai Irma: (Csernec/ma Muraszemenye, 1927. április 11. – Nagykanizsa, 2006.február 21.) A hímzéssel édesanyja ismertette meg már ötéves korában, akkoriban még az iskolában is órarend szerint oktatták a kézimunkát. A polgári iskolát Nagykanizsán, a tanítóképzőt Zalaegerszegen végezte, természetesen mindenütt tananyag volt a hímzés. A tanítóképző elvégzése után került Muraszemenyére, ahol 1947-től 50-ig tanított. Majd Egyedután huszonöt évig, végül Letenyén tíz esztendeig tanított. Ahol csak megfordult, mindenütt oktatott hímzést az iskolában. Felnőttekkel 1952-től foglalkozott. A Népművelési Intézet tanfolyamain vett részt Budapesten, Balatonalmádiban, Velemben, A-kategóriás szakkörvezetői vizsgát tett, és működési engedélyt szerzett. Mindenütt a zalai hímzéseket oktatta: a hetésit, a Zalaapáti-környéki fehérhímzést, a Letenye-környéki és a halápi színes hímzéseket. Céljának tekintette ezeknek az akkor még kevéssé ismert mintakincsnek az országos megismertetését. Munkáit soha nem adta el, csak ajándékozta. Az 1960-as évek végétől a megyei díszítőművészeti szakbizottság vezetője volt. A népi iparművész címet 1974-ben nyerte el. Munkásságáért 1975-ben Állami Díjat kapott.
A Népművészet Mestere díjat 1991-ben kapta meg.
A leírást készítette Marx Mária
