A kiválasztott menüpont tartalma a menüsor alatt látható.

Település:   
Megye:
Ország:
Díjazási év:
Műfajcsoport:
Műfaj:
Születési év: 1885
Halálozási év: 1976

Leírás

Gyovai Pál Mindszenten született 1885-ben, ugyanott halt meg 1976-ban. Szegényparaszti családban szülötte, 79 éves koráig a földmunkások nehéz életét élte. Kubikosként járta az országot, idős korában mezőőr volt. A mindszenti honismereti kör vezetője, K. Tóth Emma tanárnő biztatására nekiült megírni élete történetét. Az írás mellett, „unalmamban, hozzáfogtam egy kissé nehezebb munkához, és faragtam egy hazáját elhagyott nőt és gyermekét - kőből” (Gyovai: 1971). 1967-ben a Csongrád megyei képzőművészeti köri kiállításon mutatták be először kőszobrait. Élete során összesen 11 kőszobrot faragott: Őrangyal, a Paraszt, a Vörös katona, a Menyasszony, Attila, István király, a Hunyadi család, Zrínyi Ilona, stb. Munkáit a parasztfestők tárlatán is láthatók voltak Budapesten. Szobrai a természeti népek bálványaira, több ezer éves kőszobrokra emlékeztetnek. Van olyan munkája is, amely a dunántúli pásztorfaragás karcolozó technikájára hasonlít. Az évezredekkel ezelőtt élt ősök keze vonását idéző önkifejezése a 20. század utolsó harmadában a maga nemében egyszeri és megismételhetetlen.Gyovai Pál Mindszenten született 1885-ben, ugyanott halt meg 1976-ban. Szegényparaszti családban szülötte, 79 éves koráig a földmunkások nehéz életét élte. Kubikosként járta az országot, idős korában mezőőr volt. A mindszenti honismereti kör vezetője, K. Tóth Emma tanárnő biztatására nekiült megírni élete történetét. Az írás mellett, „unalmamban, hozzáfogtam egy kissé nehezebb munkához, és faragtam egy hazáját elhagyott nőt és gyermekét - kőből” (Gyovai: 1971). 1967-ben a Csongrád megyei képzőművészeti köri kiállításon mutatták be először kőszobrait. Élete során összesen 11 kőszobrot faragott: Őrangyal, a Paraszt, a Vörös katona, a Menyasszony, Attila, István király, a Hunyadi család, Zrínyi Ilona, stb. Munkáit a parasztfestők tárlatán is láthatók voltak Budapesten. Szobrai a természeti népek bálványaira, több ezer éves kőszobrokra emlékeztetnek. Van olyan munkája is, amely a dunántúli pásztorfaragás karcolozó technikájára hasonlít. Az évezredekkel ezelőtt élt ősök keze vonását idéző önkifejezése a 20. század utolsó harmadában a maga nemében egyszeri és megismételhetetlen.1970-ben kapta meg a Népművészet Mestere címet.

Források

Irodalom:

Kecskemét, Naiv Művészek Múzeuma
Gyovai Pál: Az életem leírása. Az életírót bemutatta Juhász Antal. in: Szülőföldünk kincseiből. Tiszatáj, 1971-. XXV. Évf. 7. sz. 
Juhász Antal: A Népművészet Mesterei Csongrád megyében
Bánszy Pál: A képzőművészet vadvirágai. Cofinec Hungary RT-Petőfi Nyomda, Kecskemét, 1997. 16, 80-80 l.
Bánszky Pál: A naív művészet Magyarországon. Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1984